Bálint Sándor magyar néprajzkutatónak, „a legszögedibb szögedinek”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakjának állít emléket a jelenleg is tartó boldoggá avatási eljárása alkalmából a Szegedi Dóm Látogatóközpont csütörtökön megnyílt kiállítása.
A Bálint Sándor Eucharisztia tisztelete című tárlaton az érdeklődők megismerkedhetnek a szegedi néprajztudós eucharisztia iránti tiszteletével, ennek tárgyi hagyatékával, valamint az eucharisztiáról szóló kutatásaival, írásaival.
BÁLINT SÁNDOR MÉLY EUCHARISZTIKUS LELKÜLETTEL ÉLT
“A kiállítás gondolata körülbelül egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg még az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából, azért, mert Bálint Sándor, akit úgy tisztelünk, mint hitvalló tudóst, nagyon mély eucharisztikus lelkülettel élt” – mondta el számunkra Dr. Serfőző Levente, oktatási helynök.
A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁHOZ TÖBB SZEGEDI INTÉZMÉNY IS HOZZÁJÁRULT
A kiállítást a Szeged – Csanádi Egyházmegye, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszék, a Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteménye és Bálint Sándor hagyatéka, valamint a Kiskun Múzeum, a Bátai Szent Vér Kegyhely, a Szeged Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont és Lantos Miklós magángyűjteményének anyagából szerkesztették.
BÁLINT SÁNDOR KUTATÁSÁBAN A FIGYELEM EGY KÖZÉPKORI SZENT EREKLYÉRE IRÁNYUL
“Bálint Sándor egy olyan munkát tett le az asztalra kutatásaival, amely újra a szegediek figyelmébe helyez egy középkori eucharisztikus ereklyét, a vérző szentostyát, amit itt őriztek Szegeden, a vártemplomban” – árulta el Dr. Serfőző Levente, aki azt is elmondta, ezt nagyon sok szegedi, még a hívő közösség sem tudja, hogy egy ilyen értékes és híres ereklye gazdagította városunkat. Bálint Sándornak köszönhető, hogy ez újra a figyelem középpontjába került, kutatásaival öszekötötte a múltat, a középkort és a jelent, hiszen ennek az eucharisztikus csodának ma is van nyoma a szegedi vallásos életben.
A SZENT EREKLYE ÁLTAL MÚLT ÉS JELEN ÖSSZEKAPCSOLÓDIK
Dr. Serfőző Levente abba is beavatott minket, hogy ennek a középkori eucharisztikus ereklyének a nyomai az Alsóvárosi Ferences Templomban találhatók, abban a purgatóriumnak nevezett oltárban, amely a bejárattól rögtön balra az első mellékoltár. Ez a 18. századi oltár gyakorlatilag összekapcsolja a vérző szentostyát a jelennel, és ez az a kapcsolat, amire Bálint Sándor kutatásában felhívja a figyelmet.
Az időszaki kiállítás húsvétig tekinthető meg a Látogatóközpont nyitvatartási idejében, keddtől vasárnapig, 9 és 17 óra között.
Operatőr: Magyar Andor
Fotók: Szűcs Péter
2 hozzászólás