A COVID-19 kapcsán végzett kontaktmátrix kutatást csapatával Röst Gergely, szegedi matematikus

Magyarországi viszonylatban végzett a COVID-19 kapcsán kontaktmátrix kutatást a szegedi Dr. Röst Gergely és csapata, melynek az eredményét a Scientific Reportsban publikálták. A szakértők egy olyan módszertant ismertettek a cikkben, amely egyesíti az online és a hagyományos adatgyűjtés előnyeit. Mindez lehetővé teszi a járványügyi intézkedések hatásainak közvetlen mérését, például a pandémia korai fázisában, vagyis a 2020 tavaszán kialakult alacsony kapcsolatszámét, ami ezen időszakban előrevetítette az első járványhullám sikeres elfojtását – olvasható az egyetem keddi sajtóközleményében.

„A COVID-19 világjárvány radikális változásokat idézett elő az emberek viselkedési szokásaiban: a pandémia egyes szakaszaiban az emberek közötti találkozások száma drasztikusan lecsökkent. Járványkezelési szempontból ez azért lényeges, mert a kontaktusok számának alakulása nagyban meghatározza a járvány terjedését. Az előrejelzésekhez, illetve az egyes intézkedések hatásának felméréséhez tehát nagyon fontos, hogy követni tudjuk a társadalomban a kontaktusok alakulását. Ebből a célból jött létre a magyarországi COVID-19 járvány elemzését és modellezését végző Járványmatematikai és Epidemiológiai csoport által végzett MASZK, azaz a Magyar Adatszolgáltató Kérdőív nevezetű kutatás” – kezdte gondolatait Dr. Röst Gergely, matematikus, az SZTE TTIK Alkalmazott és Numerikus tanszék, valamint a járványmatematikai csoport vezetője.

KÉRDŐÍVEKKEL DOLGOZTAK A SZAKÉRTŐK

A matematikus kiemelte: a MASZK kutatásnak két pillére van, az egyik egy online kérdőív, amely a covid.sed.hu oldalon, illetve a MASZK mobil applikáción keresztül érhető el. Ezt az online kérdőívet a kutatók a járvány kirobbanásakor, azaz már 2020. március közepén elindították – a pandémia különböző szakaszaiban rendkívül népszerű volt, közel 300.000 ember töltötte ki. „Az online kérdőív lehetővé tette a kontaktusok alakulásának valós idejű követését, azonban a kitöltők nagy száma ellenére sem reprezentatív a társadalom egészére nézve. Felül vannak reprezentálva például a nagyobb városokban élők, a magasabb iskolai végzettségűek, és a nők. Ezért az adatgyűjtést kiegészítettük hagyományos, reprezentatív kérdőíves felméréssel is, melynek keretében az elmúlt két évben havonta 1000-1500 fő válaszolt a kérdésekre. Ez adta a MASZK kutatás második pillérét” – osztotta meg a projekt kapcsán a legfontosabb tudnivalókat a szakértő.

ELŐRE LEHETT JELEZNI A MÁSODIK HULLÁM INDULÁSÁT

„A dinamikus és korán induló adatgyűjtés lehetővé tette tehát a járványügyi intézkedések hatásainak közvetlen mérését, például a pandémia korai fázisában, vagyis 2020 tavaszán kialakult alacsony kapcsolatszámét, ami ezen időszakban előrevetítette az első járványhullám sikeres elfojtását. Emellett a kontaktmátrixok fontos bemeneti paraméterei az epidemiológiai modellezésnek. Segítségükkel előre lehetett ugyanis jelezni a második hullám indulását, illetve a Florida-hatás hazai megjelenését. Ez annak a jelenségnek a neve, amikor egy járványhullám a szociálisan aktív, fiatalabb generáció köréből indul, ezért kezdetben az esetszámok emelkedése nem jár a súlyos esetek, illetve a halálozások számának emelkedésével. A kapcsolati struktúrákon keresztül azonban pár hét alatt a vírus átterjed a többi, így az idősebb korosztályra is” – ismertette Dr. Röst Gergely. A MASZK kérdőív fenntartása komoly informatikai infrastruktúrát is igényelt, amit az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszéke biztosított.

AZ ITT KIFEJLESZTETT METODOLÓGIÁT MÁR MÁS ORSZÁGOK IS ALKALMAZZÁK

A projekt kapcsán a Szegedi Tudományegyetem csatlakozott Magyarország képviseletében az európai országok széles körét összehasonlító CoMix kutatáshoz is, amelyben a lakosság COVID-19-cel kapcsolatos tudatosságát, attitűdjeit és viselkedését vizsgálják az idő múlásával. „Bár más országok is indítottak hasonló adatfelvételeket, a magyarországi kutatás méretében, részletességében és a vizsgált időszak hosszát tekintve is kiemelkedik ezek közül. Az itt kifejlesztett metodológiát más országok kutatói is alkalmazzák Olaszországban, Mexikóban vagy Kubában. Annak érdekében, hogy az adatgyűjtés hosszú távon is fenntartható legyen, a projektet terveink szerint az európai Influenzanet hálózat infrastruktúrájába fogjuk majd integrálni. Az európai hálózat célja a légúti járványok folyamatos monitorozása a lakosság által közvetlenül szolgáltatott adatok alapján” – zárta gondolatait a matematikus.

Nem ez az egyetlen, amit Röst Gergely a Covid-19 kapcsán elért csapatával: