“Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk!” – mondja Pelikán elvtárs a Bacsó Péter által 1969-ben rendezett, betiltása miatt 10 évig dobozban lévő, majd hivatalosan 1979-ben bemutatott Tanú című filmeposzban. Valahogy a fent idézett filmes szállóige jutott eszünkbe, amikor megláttuk a cikkünk borítóképén látható szegedi Stonehenge-et, kisebb, savanyúbb, de a Wiltshire-iek mellett csakis nekünk, szegedieknek van ilyenünk az egész világon.
Nesze Neked,
- Budapest,
- Pécs,
- Debrecen,
- Kecskemét,
- meg úgy általában mindenki.
A fotót Rózsa Peti, a Szeged365 Társalgó házigazdája töltötte fel a csoportba, a kép készítője Fedina Márkó, hogy az alkotó is ő volt-e, nem tudni. Itt jegyeznénk meg, hogy az eredeti Stonehenge készítőinek kilétét is homály fedi, szóval még az is lehet, hogy a Huszár Mátyás rakparton tündöklő verzió is egy idegen civilizáció építménye.
Összehasonlításképp, ilyen a miénk (Huszár Mátyás rakpart, Kr. u. 2022):
…és ilyen a “másik” (Wiltshire, Kr. e. 2500-2100):
KICSIT NAGYOBB, KICSIT RÉGEBBI: A BRIT STONEHENGE MÁR A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE, A SZEGEDI MÉG VÁRAT MAGÁRA
A körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális ókori építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisburytől mintegy 13 km-re északra helyezkedik el. Kiépítése Kr. e. 2500 körül kezdődött, és 2100 körül fejeződött be. A hely korabeli szerepével kapcsolatos elméletek az 1919-ben, de főként az 1950-ben indult ásatások nyomán születtek. Az öt brit egyetem összefogásával készült kutatás eredménye alapján kialakult legfrissebb álláspont szerint olyan emlékmű, mely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi. A régészeti helyet és környékét az UNESCO 1986-ban a világ kulturális örökségének jegyzékébe vette fel.
Viszonylag új hír a Stonehenge kapcsán, hogy tavasszal a kutatók a korábbi feltételezéseket megerősítve arra jutottak, hogy a Stonehenge az időbeli tájékozódást segítette, mégpedig szoláris naptárként:
a hatalmas, húsztonnás sarsen kövek kialakítása egyfajta kalendárium lehet, de eddig nem volt ismert, hogyan működik.
A felfedezés, amely más ősi naptárrendszerek elemzésén alapult, megoldhatott egy rejtélyt, amelyről évszázadok óta spekulálnak. Azt azonban, hogy őseink hogyan építhettek fel egy ilyen hatalmas szerkezetet, továbbra sem tudják megválaszolni.
