A nyári hónapokban is kétszámjegyű lesz a drágulás üteme, 20 százalék körüli áremelkedéssel számolnak az élelmiszerek tekintetében
Mivel a termelői árakba és ezt követően a fogyasztói árakba még nem épültek be az előállításiköltség-emelkedések, ezért a közeli jövőben még kitarthat az élelmiszerek drágulása – írja az Index. A jegybank jóslatai szerint a következő hónapokban is kétszámjegyű lesz a drágulás üteme, az árstop ellenére is, tehát mélyen a zsebünkbe kell nyúlni majd Szegeden is.
Messze nem állt meg az infláció gyorsulása, sőt az év második felében 14 százalék feletti pénzromlási ütemet vár a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank friss inflációs jelentésének ismertetésekor. Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a legutóbbi inflációs prognózisukban szereplő éves szinten legfeljebb 9,8 százalékos szintet most 11–12,6 százalékra emelték. Várakozásaik szerint jövőre is gyors marad az áremelkedés üteme, 6,8–9,2 százalék közötti lesz, és nem is tér vissza a 4,5 százalékos jegybanki inflációs toleranciasávba 2023 végéig, a 3 százalékos célt pedig csak valamikor 2024 közepén érheti el.
AZ INFLÁCIÓ GYORSULÁSÁT VÁRJA AZ MNB
A következő hónapokban egyértelműen az infláció gyorsulását várja az MNB, mivel a nyersanyag-, energia- és egyéb költségek emelkedése még nem állt meg – bár előbbiek már tetőzésközeli szinten vannak a jegybank várakozásai szerint –, ezek épphogy csak elkezdtek beépülni a termelői, majd ezt követően a fogyasztói árakba. Számításaik szerint a kormányzati intézkedések 2022-ben 4,3, jövőre pedig 0,7 százalékponttal mérséklik az inflációt, azonban a forgalmi jellegű különadók is beépülnek majd az árakba, és épphogy gyorsítják a pénzromlás ütemét.
20 SZÁZALÉK KÖRÜLI DRÁGULÁS LESZ NYÁRON
Kérdésre válaszolva közölte, hogy az árstopok ellenére a nyári hónapokban a szokottól eltérően nem várható, hogy lassuljon az élelmiszerárak emelkedése, várakozásaik szerint 20 százalék körüli drágulás lesz. Baksay Gergely úgy látja, hogy azért jelentősebb mértékű Magyarországon az élelmiszerek árának emelkedése a környező országokhoz képest még az árstopok ellenére is, mert termelékenységi, hatékonysági problémák vannak az élelmiszeriparban. Ugyanakkor a jegybank szerint a rezsicsökkentés, az üzemanyagárstop és a hatósági élelmiszerárak is hozzájárulnak ahhoz, hogy régiós összevetésben azért a teljes infláció alacsonyabb, mint a környező országokban.
ŐSSZEL TETŐZIK AZ INFLÁCIÓ
Az infláció tetőzését az őszi hónapokra várja az MNB, azonban ennek időpontját erőteljesen befolyásolja majd, hogy valójában mikor és hogyan vezeti ki a kormány a most szeptember 30-ig élő élelmiszer- és üzemanyagárstopokat. Hangsúlyozottan nincs erről közelebbi információjuk, de technikai felvetésként a prognózis készítésekor azzal számoltak, hogy ezeket a kormányzati intézkedéseket 9 hónapra elnyújtva vezeti majd ki a kormány, vagyis 2023 első felében még valamekkora szintű árstop lesz. A lakossági energiaárakra vonatkozó rezsicsökkentéssel azonban egészen 2024-ig számoltak az elemzők a prognózis készítésekor, igaz, szerintük akkor a különadók hatása már nem terheli a gazdaságot.
