Bár ebben a pillanatban még úgy tűnik, minden rendben van a munkaerőpiacon (több mint 4,5 millióan dolgoznak, miközben a munkanélküliségi ráta 3,5% alatt van), a Portfolio elemzése szerint hamarosan egy csődhullámmal karöltve érkezhet meg egy több tízezres, rosszabb esetben százezres nagyságrendű leépítési hullám.
Különösnek tűnhet a munkanélküliség növekedéséről beszélni akkor, amikor sosem látott mértéket ölt a munkaerőhiány, a munkanélküliségi adatok teljes foglalkoztatást tükröznek, és a vállalkozások év közben emelik a béreket, illetve adnak kompenzációt az elszabaduló infláció miatt.
Mint az elemzés írja, a munkaerőpiac mégis változás előtt áll a következő hónapokban:
Az energiaárak ugyanis már nem egyszerűen magasak, hanem sok cég számára elviselhetetlenek és kigazdálkodhatatlanok, ami a költségek drasztikus csökkentésével járhat együtt. A vállalati csődök azonban még ezzel együtt is elkerülhetetlenek lesznek, ami elhozza a munkanélküliség növekedését.
VIHAR ELŐTTI CSEND? LÁTSZÓLAG MINDEN SZIPI-SZUPI SZUPER
A legfrissebb foglalkoztatási adatok szerint több mint 4,5 millióan dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon, miközben a munkanélküliségi ráta 3,5% alatt van. Ilyen kedvező számokat utoljára a koronavírus-válság előtt láttunk, vagyis a munkaerőpiac teljesen felépült a válság okozta krízisből.
A Portfolio szerint első ránézésre, ebben a pillanatban még olyan, mintha minden a legnagyobb rendben lenne:
- A vállalatok lasszóval fogják a dolgozókat: április és június között csaknem 100 ezer betöltetlen álláshely volt Magyarországon, ami azt jelzi, hogy sosem látott mértékű munkaerőhiány alakult ki. Ilyen magas adatot ugyanis még sosem láttunk; akkor sem, amikor a Covid-válság előtt a munkaerőhiány volt a vállalatok növekedésének fő korlátja. Most nagyobb a gond, mint akkor volt.
- A munkaerőtartalék is alacsony szintre süllyedt. A munkanélküliek, illetve azon inaktívak tábora, akik dolgozni szeretnének, folyamatosan csökken. Az ország fejlettebb területein alig vannak tartalékok, szinte mindenkinek van állása, aki dolgozni szeretne. Már a közmunkások jelentős része is átszivárgott az elsődleges munkaerőpiacra.
- A munkaerőhiány olyan jelentős mértékű, hogy a vállalatok ismért komoly versenyt vívnak egymással, hogy megszerezzék és megtartsák a képzett dolgozókat, ahogy a Covid-válság előtt is történt. Az elszabaduló infláció miatt olyan jelenség ütötte fel a fejét, amit régen láttunk: év közben többször emelik a béreket a munkaerőhiányos szektorokban, illetve megjelentek az egyszeri bérkompenzációk. Ez elindította az ár-bér spirált az elmúlt hónapokban, ami már önmagában is komoly kihívást jelentett a vállalatoknak.
ORDAS NAGY POFON ÉRKEZIK, LEGALÁBB AKKORA, MINT A 2007-2008 – AS GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG
Azonban most egy olyan jelenséggel találkoztak a vállalatok, amit nagyon nehéz lesz kezelni. Az egyes termékek és szolgálatások árát most nem 10-15-20%-kal kellene emelni ahhoz, hogy ne termeljenek veszteséget a cégek, hanem ennél sokkal nagyobb mértékben. Az év elején már sokat emelkedő energiaárak ugyanis az elmúlt hónapokban valósággal elszabadultak.
Mint az elemzés írja, egyre több vállalatnak emelkedik 6-8 szorosára az energiaszámlája, ami legalább akkora kihívást jelent, mint a 2007-2008-as világválság vagy a Covid-krízis.
- Sok pékségnek az emelkedő energiaárak miatt az eddigi 6-800 forint helyett 1500-ért kellene árulni a kenyeret,
- az étteremben 3-4 ezer forint helyett 6-7 ezer lenne egy főétel,
- a 25-30 ezer forintos hotelszobát pedig több mint 50 ezerért kellene kínálni.
Ilyen áremelkedést pedig nem fogadnának el, illetve tudnának megfizetni a fogyasztók. Miután ilyen árakat nem tudnának érvényesíteni, így marad a költségcsökkentés, illetve a hatékonyságjavító beruházások megvalósítása.
Vagy egyszerűen csak a leépítés:
ugyanannyi vagy több munkát kevesebb dolgozóval fognak elvégezni. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor elkerülhetetlenné válik a termelés/szolgáltatás átmeneti vagy végleges leállítása.
Ennek első jeleit látjuk most az éttermeknél és a szállodáknál, ahol a Covidban megtépázott mérlegű vállalatok működése éppen csak helyreállt – írja a Portfolio. A bezárások hamarosan elérik a kiskereskedelmet is, aztán szépen lassan az összes iparágat, ahol jelentős szerepük van az energiaárak alakulásának.
Vagyis, az elszabaduló energiaárak egyik pillanatról a másikra írhatják felül a munkaerőhiányos helyzetet.
FOGYNAK A PUFFEREK
Könnyen lehet ugyanis, hogy amíg egy vállalat 4-5 dolgozót is fel tudott volna venni egy-két hónapja, hogy kielégítse a keresletet, addig mostanra már le kell építeni a sokszorozódó energiaszámla, illetve a magas fogyasztói árakkal összefüggő keresletcsökkenés miatt. Az év első felében a béremelések mellett az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és más egyszeri juttatások illúziójában élt a lakosság és a cégek is. Előbbiek szórták a pénzt, utóbbiak pedig emelték az árakat, miután nem esett vissza a kereslet magasabb árszinten sem.
Mostanra viszont az emberek kifogyni látszanak ezekből a pufferekből, miközben az infláció is olyan magasra emelkedett, ami már millióknak jelent reálbér-csökkenést.
Ennek hatására pedig az elmúlt egy-két hónapban már óvatosabbá váltak a háztartások, akik arra is készülnek, hogy ősztől magasabb rezsiszámlák érkeznek. Mostantól tehát a lakosságnak többet kell fizetni a rezsire, ezért kevesebb pénzük marad az egyébként is nagyon gyorsan dráguló élelmiszerekre és más szolgáltatásokra, ami csökkenti az ezek iránti keresletet.
TÖBB OLYAN SZEKTOR IS ÖSSZEOMOLHAT, AMELY AZ ELMÚLT HÓNAPOKBAN MÉG NÖVEKEDETT
Ezek miatt halljuk, hogy egyre több szektor, amely az elmúlt hónapokban még növekedett, hirtelen összeomolhat. A rezsiárak emelkedése miatt a szálláshely-szolgáltatásban a szakmai becslések rosszabb helyzetre számítanak, mint ami a Covid idején volt, de az óvatosabb előrejelzések is jelentős bezárásokról szólnak. Ennek az első jelei már láthatóak is, hiszen több hotel, panzió függeszti fel a tevékenységét. Az éttermek sem bírják az alapanyag- és energiaárak emelkedését, alig van olyan nap, hogy hogy ne hallanánk komoly gondokkal küzdő, becsődölő étteremről, illetve cukrászdáról. A fürdők sem bírják az eszeveszett áremelkedést, így ősztől lesznek olyanok, amelyek átmenetileg bezárnak. És még közel sem azon az áron kapják a cégek az energiát, ami az elmúlt egy-két hónapban a piacon kialakult. A kiskereskedelmi cégek is most szembesülnek az elviselhetetlen árakkal, amelyek egyre több vállalatnak kigazdálkodhatatlanok. Az iparban is elbocsátások, csődök sorozata söpörhet végig, csak kicsit később. Sok iparvállalat éves szerződésket köt, ők a következő hónapokban igyekeznek lekötni a jövő évi energiamennyiséget, azonban ez nagyon drága mulatság lesz mindenkinek. Ennek hatására sokan igyekeznek majd gigantikus áremelést átvinni, miután azonban ez sokszor sikertelen lesz, jönnek a gyártási leállások.
A SORS ISMÉTLI ÖNMAGÁT: PONT AZOK LESZNEK A VÁLSÁG LEGNAGYOBB VESZTESEI, AMELYEK A COVID IDEJÉN IS PÓRUL JÁRTAK
Először a munkaerőhiány enyhül (nagyjából ezekben a hónapokban), aztán a létszám fokozatos visszaesése várható több szektorban is. Vagyis most is azok az ágazatok lehetnek a válság legnagyobb vesztesei, amelyek a Covidban is sokat szenvedtek. A bezárási/leépítési hullám azonban most lassabb ütemű lehet, hiszen a koronavírus-járvány időszakában azonnali lezárások voltak, amelyek hirtelen megállították a gazdaságot (sudden stopszerű leállás), most viszont ennél lassabban fejti ki a negatív hatását az energiaárrobbanás. Lesznek olyanok, akik azonnal bezárnak – ahogy arra már most is látunk példákat –, olyanok is, akik néhány hónap múlva szembesülnek az elszálló árak teljes hatásával, és csak akkor zárnak be, illetve minden bizonnyal sajnos olyan vállalatok is, amelyek jelentős költségcsökkentéssel és/vagy beruházásokkal igyekeznek túlélni, de végül nem fogják bírni az ársokkot, hiszen egy bizonyos árszinten zuhanni kezd a kereslet a termékeik iránt.
Ennek hatására hosszú hónapokig tarthat a leépítési hullám a leginkább érintett szektorokban, ha nem konszolidálódnak gyorsan az energiaárak.
TÍZEZRES VAGY SZÁZEZRES LESZ A LEÉPÍTÉSI HULLÁM?
Azt, hogy végül több tízeres vagy több százezres lesz a munkanélküliség növekedése, ma még nem lehet megmondani a gazdasági lap szerint. Ez nagyban függ attól, hogy mekkora energiaszámlát kell végül fizetniük a szereplőknek. Ahhoz, hogy egy kis recesszióval és nem túl nagy munkanélküliség-emelkedéssel megússzuk, érdemben csökkenniük kell a mostani energiaáraknak és/vagy óriási állami támogatásokra lesz szükség, amihez azonban a költségvetés mozgástere visszafogott. A nagyon magas energiaárak mély recessziót hozhatnak hamarosan, és ha ebben a helyzetben nem sikerül megvédeni minél több álláshelyet, akkor az a következő években is sokkal lassabb GDP-növekedést hozhat.
A Portfolio teljes elemzését IDE kattintva találod,
5 hozzászólás