Azonos arányban hazai és uniós forrásból 2025-ig 1200 milliárd forintot szán a kormány a pedagógusok illetményemelésére – jelentette be a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia keddi nyitónapján.
Maruzsa Zoltán rámutatott: “a kormányzat is világosan látja, hogy jelentős béremelésre van szükség a köznevelés világában.” Újdonság, hogy ehhez a 2021-2027-es költségvetési ciklusban uniós források felhasználására is lehetőség van – tette hozzá. Szükség is van erre, hiszen a kabinet anyagi mozgástere véges, különösen a jelenlegi rezsihelyzetben, amikor még nem látható, hogy a következő hónapokban “hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni” – fogalmazott.
UNIÓS TÁMOGATÁSOKAT VONNÁNAK BE
A Klebelsberg Központ tervezési adata szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve csak az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet – jegyezte meg. Ezért a pedagógusbérek rendezéshez a nemzeti források mellett szükség van az uniós támogatások bevonására: a tervek szerint 50-50 százalékban hazai és EU-költségvetésből mintegy 1200 milliárd forint lesz illetményemelésre fordítható 2025-ig – mondta az államtitkár. Jelezte: a kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja. Magyarország modern kori időszámításában soha nem volt még ilyen magas ez az arány – húzta alá.
777 EZER FORINT A CÉLÖSSZEG
Számszerűsítve 777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos pedagógus átlagkeresethez képest – közölte, hozzátéve: első lépcsőként idén 10 százalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél is nagyobb lesz a béremelés mértéke – tájékoztatott. Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy ez szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozást tesz szükségessé. Kifejtette: továbbra is kiemelt közoktatási cél marad a digitalizáció, a társadalmi felzárkózás elősegítése, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, belső átképzési program elindítása és a továbbképzési rendszer átalakítása.
Egy hozzászólás