Kun sírok leletei a Tornyai János Múzeumban – különleges régészeti tárlat nyílik Vásárhelyen a Szegedi Tudományegyetemnek köszönhetően

A hódmezővásárhelyi régészeti kutatásokról, valamint a szegedi egyetem régészeti intézetének, majd tanszékének történetéről nyílik kiállítás a Tornyai János Múzeumban január 18-án.

Csányi Viktor, a Tornyai János Múzeum régész-muzeológusa a tárlatot bemutató keddi sajtóbejáráson elmondta, a közgyűjtemény és a szegedi régészeti intézet kapcsolata csaknem egy évszázadra tekint vissza. Az egyetem régészei 1929 és 1944 között – a város anyagi támogatása fejében – minden évben tervszerű, modern feltárásokat végeztek Hódmezővásárhely határában.

MIT ADOTT HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A MAGYAR RÉGÉSZETNEK?

A feltárások során megtalált tárgyak a restaurálást követően visszakerültek Hódmezővásárhelyre, és ezek alapozták meg a múzeum régészeti gyűjteményét. Banner Jánosnak, a magyar őskortörténet-kutatás kimagasló alakjának ásatása során találták meg a többi közt a kökénydombi Vénuszokat, három női alakot formázó kerámiaedényt, melyek feltételezhetően kultikus célt szolgáltak. Pintér-Nagy Katalin, a kiállítás kurátora elmondta, a szegedi felsőoktatás centenáriuma alkalmából, 2021 végén rendeztek tárlatot az egyetem régészeti intézetének, majd tanszékének történetéről. Ennek anyaga adja az alapját a hódmezővásárhelyi kiállításnak, amely mottójául Banner János egy írásának címét választották: Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek?

A LÁTOGATÓK TABLÓKON ISMEHETIK MEG A SZEGEDI RÉGÉSZETI INTÉZET TÖRTÉNETÉT

Oktatási intézményként elsődleges cél volt, hogy a régészhallgatókat minél inkább bevonják a tárlat előkészítésébe. Így a kiállítás forgatókönyvének elkészítésében, tervezésében, a tárgyak válogatásában, majd a kiállítás rendezésében 20-25 hallgató vett részt – közölte az adjunktus. A látogatók tablókon ismerhetik meg a szegedi régészeti intézet történetét, tevékenységét, feladatait, a bemutatott tárgyak pedig keresztmetszetet nyújtanak a hódmezővásárhelyi és környékbeli ásatásokon feltárt leletanyagról. A tanszék régészeti gyűjteményéből külön tárolókban mutatnak be válogatást az őskorból, a népvándorlás, illetve a honfoglalás időszakából, valamint a kunokhoz köthető leletekből. Ezek közül kiemelkedik egy fehérbronzból öntött kínai tükör, mely egy vízi jelenetet ábrázol. Szerepel a tárlaton a múzeum és a tanszék 2009-es hódmezővásárhely-gorzsai ásatásán talált néhány tárgy is, itt bronzkori, gepida, Árpád-kori települések nyomait tárták föl.