Az Európai Bizottság közölte, hogy újabb pert indít Magyarország ellen az egyik tavalyelőtt született, az építőanyagok kivitelét megtiltó törvényi szabályozás miatt. Mint kiderül, az Európai Bizottság szerint hazánk a felszólítások ellenére, továbbra is megsérti az uniós szabályokat, ezért úgy határoztak, hogy az ügyet a bírósága elé terjesztik.
Az Index azt írja, hogy a kormány még 2021 nyarán tiltotta meg az építőanyagok kivitelét Magyarországról, miután azok ára drasztikusan emelkedni kezdett. Már akkor is felmerült, hogy mindez uniós jogba ütközhet, hiszen akadályozza az áruk szabad mozgását, amely uniós alapelvnek számít. Az Európai Bizottság ez ügyben 2021 szeptemberében küldte az első felszólító levelet a magyar kormánynak, amelyet 2022 áprilisában egy részletes indoklással ellátott vélemény követett.
MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA IS MEGSÉRTI AZ UNIÓS SZABÁLYOKAT
Most azt írták: mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, ezért úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió bírósága elé terjeszti. A bizottság sajtóközleményében azt írták, hogy a magyar jog szerint a kivitelre szánt építőanyagokat előzetes bejelentési eljárásnak kell alávetni. Értelmezésük szerint a magyar hatóságok akkor korlátozhatják a kivitelt, ha megállapítják, hogy az „jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti a közellátást, vagy kockázatot jelent az építőipari ellátásbiztonságra”.
NEM INDOKOLT AZ INTÉZKEDÉS
Az is kiderült, hogy bizottság azonban úgy véli, hogy az intézkedések nem indokoltak és sértik az EUMSZ 35. és az EUMSZ 36. cikkét. „Magyarország különösen nem bizonyítja kielégítő módon, hogy az intézkedés jogszerű célt követ. Úgy tűnik továbbá, hogy Magyarországon az érintett termékek esetében nem áll fenn tényleges ellátásbiztonsági kockázat” – írták, hozzátéve: ezenkívül a magyar intézkedésekben nem szerepelnek objektív és előre meghatározott kritériumok annak eldöntéséhez, hogy a kivitel megakadályozható-e. Ezért a magyar hatóságok szabadon dönthetnek arról, hogy mikor áll fenn kockázat az építőipari ellátásbiztonság szempontjából, ami önkényessé teheti a döntésüket. Az intézkedések ezért nem tekinthetők indokoltnak a tervezett közérdekű cél elérése szempontjából.
NEM CSAK AZ UNIÓN BELÜLI KERESKEDELMET ÉRINTIK AZ INTÉZKEDÉSEK
„A magyar intézkedések nemcsak az unión belüli kereskedelmet érintik, hanem a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet is, megsértve ezzel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. és 3. cikkét. Emellett a magyar hatóságok nem teljesítették az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési kötelezettségeiket, mivel nem nyújtották be a bizottságnak az intézkedéstervezetet” – írták az Európai Bizottság honlapján közzétett állásfoglalásban.
4 hozzászólás