Négynapos munkahétre állt át a korábban Szegeden (akkor még Szilánk néven), napjainkban pedig már Szatymazon működő CE Glass, mint szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükből kiderült, a döntés a teljes munkavállalói állományt érinti. A levélben azt írták, a kezdeményezéssel a munkavállalóik munka-magánélet egyensúlyának javulására és hatékonyabb munkavégzésére számítanak.
Bár külföldön már hódít a négynapos munkahét, itthon még ritka, a Libri-Bookline az év végén, a szegedi nyílászáró-gyártó SZ-PLAST Ablak pedig pont pár napja jelentette be, hogy átállnak a három napos hosszú hétvégékre. Lukács Loránd ügyvezető akkor úgy nyilatkozott, hogy a négynapos munkahét segítheti a magánélet és a karrier összeegyeztetését, a munkavállalók pedig több időt tölthetnek a családjaikkal, így kiegyensúlyozottabbak, pihentebbek lesznek, amely a cég termelékenységére is jótékony hatással lesz.
TÖBBSZÁZ FŐ TÉRT ÁT EGY IDŐBEN A HETI NÉGYNAPOS MUNKAVÉGZÉSRE
Visszatérve a CE Glass-re, a sajtóanyagban kitértek rá, hogy a négynapos munkahét kísérleti jellegű bevezetésével Magyarországon eddig kevesek próbálkoztak, azonban ezen felül is egyedülálló, hogy egy több száz főt foglalkoztató vállalatcsoport teljes állománya egyidőben térjen át a heti négynapos munkavégzésre.
A KOLLÉGÁK 88%-A TÁMOGATTA A NÉGY NAPOS MUNKAHÉT BEVEZETÉSÉT
Az új munkarend bevezetését több hónapos előkészítő munka előzte meg, melynek során a vállalat dolgozóit is megkérdezték a tervezett változásokról – többek között a műszakok rendjét is a szavazatok alapján határozták meg.
A felmérés során a válaszadó kollégák közel 88%-a támogatta a négynapos munkahét bevezetését.
Arra a kérdésre pedig, hogy véleményük szerint a négynapos munkahét bevezetése segítené vagy hátráltatná-e a magán- és családi életüket, a kollégák 90%-a válaszolta azt, hogy teljes mértékben vagy inkább támogatná őket ebben az új munkarend.
A NAPOK CSÖKKENTEK, A FIZETÉSEK NŐTTEK
Az irodai területen hetente 36 órát dolgoznak a munkatársak, a termelési és rakodási területen heti 40 órás munkarend van. Mint írták, a négynapos munkahét bevezetésével egyidőben bérfejlesztés is történt. A kísérlet első hónapja az új munkarendre való áttérésről, a rendszer finomhangolásáról szólt. Az átállás az irodai, műszaki, gyártási és szállítási területen is zökkenőmentesen végbement.
Az eddigi visszajelzések alapján a kísérlet beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a munkatársak rövid idő alatt megszokták és megszerették a négynapos munkahetet, többen is a felszabadult péntekekre szervezik ügyeik intézését, utazásukat, családi programjaikat, vagy csak egyszerűen pihenésre használják a hosszú hétvégéket.
„Az első vezetői döntéstől a bevezetésig hosszú és sokrétű munka volt a négynapos munkahét előkészítése, ahol a teljes vállalati folyamatrendszerünket adaptálnunk kellett a heti négy napos működésre is, de figyelembe kellett vennünk a munkavállalók és a partnerek érdekeit, munkajogi kérdéseket és a termelés működését is. Kérdés volt az is, hogy négy nap alatt is változatlan színvonalon tudjuk-e kiszolgálni partnereinket, az első hónap eddig azt igazolja, hogy egyelőre igen.”
– mondta Hódi Péter, a négynapos munkahét bevezetésének projektfelelőse.
„Egy olyan intézkedésről beszélünk, ami a dolgozókért van, az ő jólétüket növeli, egy olyan kedvezmény, amiben azt szeretnénk, hogy mindenki jól érezze magát és hasznosan tudja tölteni a felszabadult időt. A bevezetést megelőző felmérés során nagyon magas – több mint 88% fölötti – támogatottságról biztosítottak bennünket a munkatársaink. Ahogy azonban telnek a bevezetés óta a hetek, úgy érezzük, hogy aki esetleg egy kicsit szkeptikusabb volt, az is egyre pozitívabban áll az új munkarendhez.” –
tette hozzá Fülöp-Szabó Réka, a CE Glass HR menedzsere.
A CE Glass kísérlete a négynapos munkahéttel tervezetten 2023 december végéig tart, így az építőipar sajátosságait is figyelembe véve egy teljes éves működést tudnak szimulálni. A rendszer minden hónapban felülvizsgálaton esik át, a munkarend megtartásáról pedig az év végén születik döntés.
Egy hozzászólás