Albin Kurti: a nyilvánosságra eddig nem hozott francia-német javaslat nem végleges, de Koszovó függetlenségének elismerését jelentheti

A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslat nem jelent végleges megoldást a két ország közötti kapcsolat rendezésére, viszont gyakorlatilag Koszovó függetlenségének az elismerését foglalja magában – közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök csütörtökön, annak kapcsán, hogy országa pénteken ünnepli függetlensége kikiáltásának tizenötödik évfordulóját.

A NYILVÁNOSSÁGRA EDDIG NEM HOZOTT JAVASLAT UGYAN NEM VÉGLEGES, ÁM MINDENKÉPPEN KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ

A Klan Kosova pristinai televízió internetes oldalának beszámolója szerint a 11 pontból álló, nyilvánosságra eddig nem hozott javaslat ugyan nem végleges, ám mindenképpen kötelező érvényű. Hozzátette: a javaslatot Pristina alapvetően elfogadhatónak tartja, ugyanakkor feltétlenül tárgyalni kell még a részleteiről, vannak pontjai, amelyeket még pontosítani kell, különösen azokat a részeket, amelyek a gyakorlati megvalósításról, a nemzetközi garanciákról, valamint a megvalósítandó feladatok időbeli sorrendjéről szólnak.

KOSZOVÓ EGYOLDALÚAN 2008-BAN KIÁLTOTTA KI FÜGGETLENSÉGÉT

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd kezdődött a kapcsolat rendezéséről, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg. Koszovó függetlenségét a világ több mint száz országa elismeri, de Oroszország és Kína nem, valamint az Európai Unió 27 tagállama közül öt – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus – szerint sem önálló állam.

A FRANCIA – NÉMET JAVASLAT SZERINT SZERBIA A JÖVŐBEN NEM AKADÁLYOZHATJA KOSZOVÓ FELVÉTELÉT A NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEKBE

A francia-német megoldási javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe, Koszovó pedig köteles megalapítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amely nagyobb autonómiát biztosítana az ország északi részén élő szerb kisebbség számára.

KOSZOVÓ ÉS SZERBIA KÖZÖTT TOVÁBBRA IS TAPINTHATÓ A FESZÜLTSÉG

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának 95 százaléka albán nemzetiségű, az ország északi részén, tömbben mintegy ötvenezer, az ország többi vidékén pedig további ötvenezer szerb él. A Deutsche Welle rádió nyugat-balkáni irodájának a koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy Koszovó és Szerbia között továbbra is tapintható a feszültség, a helyzet pedig szerinte azért nem rendeződhet, mert Szerbia “nem egy normális demokratikus állam”, hanem hibrid állam, míg Koszovó teljesen demokratikus ország.

A MINISZTERELNÖK SZERINT KOSZOVÓ FÜGGETLENSÉGE SIKERTÖRTÉNET

Albin Kurti szerint Koszovó függetlensége több szempontból is sikertörténet. Egyrészt azért, mert állampolgárainak függetlenségi harca sikerrel végződött, amikor a NATO a közbelépésével megakadályozta a szerbek népirtási kísérletét, másrészt pedig azért, mert sikeresen épült ki az ország demokráciája, ami gazdasági fellendüléssel társult. Az ország az utóbbi években jelentősen előre tudott lépni a korrupció elleni harc, a sajtószabadság, valamint a jogállamiság területén, és sikerült növelni a költségvetést, a külkereskedelmi forgalmat, és a gazdaság is folyamatosan növekedik – jelentette ki.

OROSZORSZÁG UKRAJNA ELLENI HÁBORÚJA KOSZOVÓT IS ELŐVIGYÁZATOSSÁGRA INTI

A koszovói miniszterelnök kitért arra, hogy Szerbia és Oroszország között nagyon erősek és mélyek a kapcsolatok: 2021-ben például több mint száz közös katonai gyakorlaton vett részt a két ország, emellett  mind kulturális, mind vallási szempontból nagyon erősen kötődnek egymáshoz. Oroszország Ukrajna elleni háborúja viszont Koszovót is elővigyázatosságra inti – tette hozzá.

Forrás: MTI