További hétszáz katonát küld Koszovóba a NATO, hogy segítsen lecsillapítani az erőszakos tüntetéseket, miután az észak-koszovói szerbekkel való összecsapásokban legalább harminc békefenntartó (KFOR) katona és ötvenkét tüntető megsérült – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Oslóban.
Elmondta továbbá, hogy a NATO a tartalékos erőknek egy további zászlóalját is magas fokú készenlétbe helyezi, hogy szükség esetén ők is bevethetők legyenek. Szerinte óvintézkedésről van szó. Egy zászlóalj jellemzően 300-tól körülbelül 1000 katonáig terjed. A NATO vezette békefenntartó misszió, a KFOR jelenleg csaknem 3800 katonából áll – írja az AP hírügynökség.
VÉGET KELL VETNI A TÁMADÁSOKNAK
Mint megírtuk, magyar KFOR-katonák is megsérültek az észak-koszovói zavargásokban, akik közül tizenkettőt kedden délutánra haza is szállítottak. Stoltenberg elítélte az erőszakot, mondván, hogy „az ilyen támadások elfogadhatatlanok, és véget kell vetni nekik”. Figyelmeztetett, hogy a NATO-csapatok „minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy Koszovó minden polgára számára biztonságos és védett környezetet biztosítsanak”.
KÉNYES A HELYZET KOSZOVÓ MIATT
A NATO-főtitkár szorgalmazta, hogy mindkét fél – a koszovói szerbek és albánok is – tartózkodjanak a felelőtlen viselkedéstől, és térjenek vissza az EU által támogatott tárgyalásokhoz a kapcsolataik javítása érdekében. Az Egyesült Államok és az Európai Unió legtöbb országa elismeri Koszovó Szerbiától való függetlenségét, de Oroszország és Kína Belgrád mellé állt a viszályban. Kína kedden támogatását fejezte ki Szerbia számára, hogy „megvédje szuverenitását és területi integritását”. Oroszország többször bírálta a nyugati politikát a vitában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a koszovói feszültségek kapcsán azért került nehéz helyzetbe, mert pár napja még Belgrádban azt az Aleksandar Vucicot dicsérte és biztosította a támogatásáról, aki az elmúlt időben sikeresen buzdította ellenállásra az észak-koszovói szerbeket.
