Csapágygolyókat lőnek a határvadászokra az embercsempészek, országos szinten a vármegyénkben a legnagyobb a nyomás

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a „fokozódó migrációs nyomás” idején Magyarország biztonsága a határvadászokkal kezdődik. A kormányfő kijelentésének hatására a közvélemény számára is nyilvánvalóvá válhatott, hogy a határvadászoknak kiemelt szerepük van, és lesz az illegális bevándorlás magyarországi kezelésében. Most az Index le is látogatott a vármegyénkbe, és rálesett, hogy mi a helyzet a déli határon.

Mint kiderült, a határvadászok parancsnoka szerint az illegális bevándorlók Mórahalomnál próbálnak meg legtöbbször átjutni a határzáron. Miért? Pontosan senki sem tudja a választ, de azt feltételezik, hogy az embercsempészek túlnyomó többsége ezt az útvonalat ismeri úgy, mint a tenyerét.

NYOLC ÁLTALÁNOSSAL IS LEHET HATÁRVADÁSZ AZ EMBER

A határvadászok mindig rendőrök mellett, az irányításuk alatt munkálkodnak, a feladatra már nyolc általános elvégzése után is lehet jelentkezni, Hegedűs százados szerint ennek ellenére nem ritka, hogy érettségivel és főiskolai végzettséggel is határvadásznak állnak emberek. Nemcsak a környékről és Délvidékről, hanem az ország távolabbi pontjairól is érkeznek jelentkezők. Csongrád-Csanád vármegyében a határvadászok három kirendeltségen:

• Szegeden,
• Kiszomboron
• és Nagylakon látják el feladataikat.

Dolgoznak a határátkelőhelyeken, közvetlenül a határzárnál, és a két határzár között manőverúton is járőröznek. Mélységi ellenőrzést is végeznek, ami azt jelenti, hogy a határon átjutott menekültekkel szemben is intézkednek. Munkájukért mindig az adott kirendeltség szolgálata a felelős.

ISMÉT MINDENNAPOSAK A RIZIKÓS ESEMÉNYEK

Az elmúlt időszakban rendre arról hallhattunk a híradásokban, hogy a migrációs nyomás ismét magasabb fokozatba kapcsolt, emiatt egyre nagyobb teher hárul a határon szolgálatot teljesítőkre. Az erre vonatkozó kérdésre Hegedűs Ádám rendőr százados azt mondta, hogy a 2015-ös nagy menekültválság óta eltelt időben a biztonsági határzár jól funkcionált, ezért voltak könnyebb időszakok is, de mára ismét mindennapossá váltak a rizikósabb események, átjutási kísérletek. Találkoztunk olyan határvadászokkal, akik a rázósabb helyzetekről nehezen tudtak nyilatkozni.

ORSZÁGOS SZINTEN ITT A LEGNAGYOBB A NYOMÁS

“Országos szinten itt a legnagyobb a nyomás, akik nem a környéken élnek, azok számára akár érthetetlen is lehet, amiről most beszélgetünk, de elhihetik, tényleg napi szintű küzdelemről van szó. Az esetek döntő többségében az illegális bevándorlók éjszaka próbálkoznak, és tudnak átjutni” – tette hozzá a határvadászok parancsnoka. A határvadászok és a készenléti rendőrök tapasztalata szerint az embercsempészek segítsége nélkül, akik szervezetten segítik az illegális bevándorlást, a menekültek nem tudnának átjutni a biztonsági határzáron. A bevándorlók legelterjedtebb módszere a létrázás, miközben az embercsempészek agresszív fellépéssel, dobálással próbálják elvonni a határvadászok, a rendőrök figyelmét, de azóta, hogy a határzár magasabb a Szerbiához közelebb eső felén, egyre kevesebben próbálkoznak létrával. „Magasabb a hattyú”.

Az sem ritka, hogy az embercsempészek csúzlival csapágygolyókat lőnek az éppen szolgálatot teljesítőkre. A közelmúltban olyan hírek is szárnyra keltek, hogy a szerb oldalon lévő Horgoson és környékén elfogyott a létra, egyszerűen sehol nem lehet kapni, de egy szintén Délvidéki határvadász tisztázta a helyzetet. “Létra az mindig van, és mindig is lesz, nagy üzlet ez, miközben a konkurens embercsempész csoportok harca dúl a szerb utcákon. Az embercsempészek között a fegyveres összetűzés sem példa nélküli” – mondta István, a horgosi határvadász. Sőt, köztudottan több fegyveres összecsapás is volt Horgoson az embercsempészek között. A szerb hatóságok legutóbb 25 fegyvert, köztük gépfegyvereket és puskákat foglaltak le.

KÖZEL NETTÓ 300 EZER FORINTOT IS MEG LEHET KERESNI HATÁRVADÁSZKÉNT

A határvadászok toborzása folyamatos, rendszerint havonta indulnak az egy hónapig tartó képzések. Három hét elméleti és egy hét gyakorlati képzésből áll az oktatás. Csongrád-Csanád vármegyében jelenleg több mint 300 határvadász teljesít szolgálatot. „Volt olyan időszak, amikor picit nagyobb volt a leszerelési rátánk, de február óta elenyésző, az újonnan jelentkezők és a meglévő állományunk létszámához képest. A legtöbben hivatástudatból jelentkeznek, ők eleve fegyveres szervnél akarnak dolgoznak. A leszerelők többsége egyszerűen csak nem találta meg a számításait, vagy családi okokból kényszerült váltásra” – mondta az Indexnek Hegedűs Ádám százados. Határvadászként pótlékkal együtt közel nettó 300 ezret is meg lehet keresni, ami a jelentkezők számára nyilvánvalóan nem elhanyagolható szempont – tették hozzá.