Az orvosi kamara szegedi elnöke azt javasolja, hogy aki megteheti, különítsen el az egészségügyi ellátására egy összeget

Komolyan romlott a magyar egészségügyi ellátás színvonala az 5-10 évvel ezelőtti állapothoz képest. A magyar állam lakosonként csak az uniós átlag felét, 1200-1300 eurót fordítja egészségügyre, és ez a fő oka annak, hogy egyre nőnek a várólisták és a kórházi adósságok – többek között erről is beszélt a MOK elnök, a szegedi Álmos Péter.

Álmos Péter tavaly novemberben, a visszavonuló Kincses Gyula után lett a MOK új elnöke. Az interjúban azt mondta, Magyarország a megelőzhető és elkerülhető halálozások között is az utolsók között van az EU-ban, és az alapvető egészségügyi mutatókban is a sereghajtók között vagyunk. Hozzátette, hogy a felmérések azt mutatják, hogy csökken a lakosság egészségügybe vetett bizalma.

LEHET ÉS KELL IS BÍZNI AZ ORVOSOKBAN

„Lehet és kell is bízni az orvosban, mert mindent meg fogunk tenni, amit tudunk. Bizalom nélkül nehéz gyógyítani és gyógyulni is. Azt viszont látni kell, hogy sok helyen nem teljesülnek a minimumfeltételek, amelyek előírják, hány orvosnak, szakdolgozónak kell lennie egy adott osztályon, és milyen infrastruktúrára van szükség” – mondta a hvg360-nak adott interjúban Álmos Péter.

A MOK elnöke kiemelte, hogy az egészségügy nemzetközi piacon mozog, Magyarországon is ugyanannyiért lehet MR-gépeket és gyógyszereket venni, mint más országokban. „Az egyetlen, amin érdemben spórol az állam valamennyit, azok a bérek. A magyar orvosok most kevesebb mint fele annyit keresnek, mint az osztrákok, a szakdolgozóknál pedig még rosszabb az arány” – tette hozzá.

FONTOS SZEREPÜK LESZ A MAGÁNELLÁTÓKNAK

Álmos Péter szerint látható, hogy az állam fokozatosan vonul ki a szociális ellátás, az egészségügy és oktatás területéről. „Ez mind olyan terület, ahol politikai szempontból nincs gyors megtérülés, az ország távolabbi jövőjét illetően azonban meghatározó” – mondta.

„A kormányzati terv ugyan nem nyilvános, de a lépésekből az rajzolódik ki, hogy a magyar egészségügyi ellátásban a magánellátóknak nemcsak kiegészítő, hanem nagyon is fontos szerepük lesz. (…) Azt természetesen nem állítom, hogy az állami rendszerben nem lesz csípőműtét, csak mondjuk másfél évet kell rá várni. A magánban pedig jóval hamarabb sorra kerül, már akinek lesz arra pénze” – mondta.

„A jelenlegi lépések olyan irányba mutatnak, hogy azt gondolom, aki megteheti, különítsen el az egészségügyi ellátására is egy összeget. Ugyanúgy, ahogy nyugdíjra vagy a gyerek oktatására, amit sokan az állami rendszeren kívül oldanak meg. Ez egy nagyon aggasztó jelenség” – mondta Álmos Péter.