A magyar kultúra napján, hétfő este egy különleges találkozást élhettem át, ami arra emlékeztet, milyen csodálatos emberekkel osztozunk ezen a városon. Ahogyan a Kárász utcán sétáltam, kezemben egy dobozzal, amiben az esti rendezvényről megmaradt finom szendvicsek lapultak, egy padon ülő, valószínűleg hajléktalan bácsi szorgalmasan írt valamit, teljesen elmerülve a gondolataiban. Egyszerűen nem vitt tovább a lábam.
A szívem, majd a kíváncsiságom vezetett, így odaléptem hozzá. Kérdeztem tőle, elfogadna-e néhány szendvicset, amire örömmel igent mondott. Beszélgetésünk során kiderült, hogy verseket ír, és épp egy új alkotáson dolgozik. Kérdésemre azt mondta, hogy nem tudta ma van a magyar kultúra napja. Amikor megkérdeztem, lefotózhatom-e az írását, meglepetésemre azt mondta: “Inkább felolvashatom Önnek?”
A videót, amit készítettem róla, azóta több, mint 1 millióan látták, és nem véletlenül. A bácsi szívhez szóló szomorú verse, tehetsége és az a szeretet, amellyel a verseit alkotja, mindannyiunk számára szerintem megindító. A videóban látható, ahogy őszinte érzelmekkel, mély szomorúsággal olvassa fel az alkotását, ami itt a szegedi utcákon született.
Ez a találkozás nemcsak arról szól, hogy segítsünk egymásnak, hanem arról is, hogy milyen gazdagok vagyunk itt Szegeden: kultúrában, tehetségben és emberiességben. A bácsi története bebizonyítja, hogy a művészet és a kreativitás bárhol megtalálható, és hogy minden emberben rejlő tehetség értékes. A VIDEÓT ITT TUDOD MEGNÉZNI!
Kérlek titeket, osszátok meg ezt a videót, hogy még többen láthassák és meghallhassák ezt a különleges pillanatot. Közben pedig sajnos írnom kell arról is, hogy a közel 1000 komment között akadt olyan is, aki rosszallóan tett megjegyzéseket a bácsira: “Minek írogat, miért nem fog lapátot!”. Szerencsére a kommentekben az érző lelkű szegediek nem hagyták annyiban a dolgot, és ki szépen, ki kicsit durvábban megírta a negatív véleményt íróról az érzelmeit…
Köszönöm, hogy együtt teszünk Szegedet egy még szeretetteljesebb és összetartóbb hellyé! Gúny és irónia mentesen legyünk hatékonyak mindig, de szolidárisan tekintsünk a szegedi polgártársainkra. Köszönöm.
