Hosszan tartó pereskedésre készül több száz tűzoltó. Szerintük ugyanis diszkriminatív, hogy amíg a maximális társadalombiztosítási bejelentési idő heti negyven órának felel meg, addig ők heti 48 órát dolgoznak, amiért ráadásul semmit nem kapnak – írja a 24.hu.
,,A kollégák gyakorlatilag negyven órára vannak bejelentve, viszont negyvennyolcat dolgoznak, és ez a nyolc óra különbözet sehol nem jelenik meg: sem túlórában, sem egyéb más kedvezmény formájában” – mondta a portál megkeresésére Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a tűzoltók lényegesen több munkáért kevesebb kompenzációban részesülnek, mint a hasonló bérekre bejelentett, normál hivatali időben dolgozó munkavállalók.
TÖBBET DOLGOZNAK, DE KEVESEBBET KAPNAK EZÉRT
Az alapprobléma az, hogy a tűzoltóknak a gyakorlatban eleve heti negyvennyolc órás a munkahete, a túlmunkát a gyakorlatban pedig csak e felett fizetik ki. A szakszervezet úgy számol, hogy heti negyven óra 168–172 munkaórát jelent egy hónapra vetítve, nekik erre jön még rá heti 8 óra, amit ők túlmunkaként értelmeznek. Az általuk számolt havi 208 munkaóra a keretükön felül kalkulált további 20 óra túlmunkával összesen havi 228 óra munkát jelent. Ezért átlagosan havi bruttó 456 ezer forintot kapnak, míg ugyanazzal az alapbérrel, negyvenórás munkahéttel és a túlórákkal együtt szintén havi 228 órával számolva egy más szektorban dolgozó munkavállaló bruttó 614 ezer forintot kapna. Vagyis a számításaik szerint a tűzoltók egyrészt többet dolgoznak másoknál, ráadásul kevesebbet kapnak ugyanakkora mennyiségű munkáért, mint mások.
24 ÓRÁS MŰSZAKOKBAN DOLGOZNAK
A portál azon kérdésére, hogy mindez átlagosan konkrétan mekkora pénzkiesést jelent egy-egy tűzoltónak, Salamon Lászó azt mondta: ez függ az egyéni bérektől, de összességében átlagosan személyenként 5 millió forintos kárigényről lehet szó az elmúlt három évre vetítve. A heti negyvennyolc óra – a példa kedvéért – úgy jön ki, hogy a tűzoltó beáll szolgálatba például hétfőn hajnali hat órakor, és kedd hajnali hat órakor csekkol ki, majd két napot, negyvennyolc órát pihennie kell. Csütörtökön hajnali hat órakor aztán újból huszonnégy órás szolgálat következik péntek hajnalig, majd megint két nap szabad, bár a beosztástól függően a munka akár szombatra, vasárnapra vagy épp karácsonyra is eshet. Salamon László szerint ezzel még nem lenne nagy gond, hogyha a korengedményes nyugdíjat 2012 januárjával nem törölték volna el. Annak az intézkedésnek a hatására viszont a jelenlegi gyakorlat elfogadhatatlanná vált.
MÁR TAVALY BEJELENTETTÉK, HOGY PERRE VISZIK AZ ÜGYET
A szakszervezeti vezető már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy perre viszik a tűzoltók diszkriminatív bérezésének ügyét. A folyamat most ért el két új stációig.
- Az egyik, hogy – mint a szakszervezet lapunkkal közölte – mostanra sikerült megtalálni azt az ügyvédi csoportot, amely vállalja az elhúzódó pereskedést, beleértve a nemzetközi jogi fórumokon ellátandó képviseletet. A szakszervezeti elnök úgy tudja, hogy mostanra már legalább 400–500 tűzoltó felkészült arra, hogy beadja a szolgálati panaszát, ami az első lépésnek tekinthető a bérvita rendezésére irányuló kísérletben. A szakszervezeti vezető az arányokat érzékeltetve azt is közölte: nagyjából hétezer olyan tűzoltó akad, akiket az ügy érint: mindazokat, akik 24–48 órás váltásokban dolgoznak.
- A másik fejlemény az ügyben, hogy Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője még karácsony előtt törvényjavaslatot nyújtott be, amely alapján a tűzoltók problémája könnyen orvosolható lehetne.
ELSŐ KÖRBEN A KATASZTRÓFAVÉDELEM TERÜLETILEG ILLETÉKES MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁHOZ FORDULNAK
Az ügybe beleálló tűzoltók első körben úgynevezett szolgálati panaszban fordulnak a katasztrófavédelem területileg illetékes megyei igazgatóságához. Az igazgatónak harminc napja van a szolgálati panasz elbírálására, amit egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a megyei igazgatók a panaszokat elutasítják, a következő lépés az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) benyújtható panasz, amelynek elbírálására további kétszer harminc nap áll rendelkezésre – ismertette a helyzetet Salamon Lajos, aki biztosra veszi, hogy a szolgálati panaszokat mindkét fórumon elutasítják majd. Ez eddig összesen százhúsz napot jelent, ezután kezdődhet csak a bírósági szakasz. A szakszervezeti vezető szerint további késedelemre adhat majd okot, hogy az OKF várhatóan kérni fogja a Belügyminisztériumot, hogy beavatkozó félként csatlakozzon be a jogi eljárásba. Ennek oka, hogy a katasztrófavédelemnek nincs önálló mozgástere a bérkérdések alakításában – tekintve, hogy az ennek alapjául szolgáló támogatásról a Belügyminisztériumban döntenek.
A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZERINT EZ NEM TÚLSZOLGÁLAT
Az ügyben a Belügyminisztériumot is megkereste a lap, válaszukból kiderül, hogy a tárca álláspontja szerint a vitatott heti nyolc óra nem túlszolgálat. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete által indított folyamatról – mint írták – tudomásuk van. A tervezett tűzoltóperek kapcsán a vitatott szolgálatszervezési kérdések vizsgálatára a Belügyminisztériumban egy munkacsoport alakult, a szakszervezet képviselőinek bevonásával vizsgálták a kérdést. A szolgálati panaszok benyújtásáról a tárca szintén tud, azokat az előírt rendben elbírálják – ígérték a 24.hu-nak.
