“Szó sincs arról, hogy a szegedi ne lenne rendes erdő. Egy száz éves erdőt csak száz év alatt lehet pótolni” – megszólalt a kivágandó véderdő témában a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője is

“Az ország mindenkori vezetése régóta törekszik arra, hogy az erdőterület összességében ne csökkenjen, nem olyan egyszerű tehát átsorolni ezeket” – mondta a Klubrádió egyik reggeli műsorában Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője, aki szerint “szó sincs arról”, hogy a szegedi “ne lenne rendes erdő”.

Mint már többször is megírtuk, a kormány még októberben adományozott 6 hektár erdőt a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, hogy ott iskolát építsenek, azóta pedig emellett három futballpályáról is szó esett. A szegedi önkormányzat az erdő kivágásától tartva novemberben a településfejlesztési szabályzat módosítását tervezte, ezzel három évre megtiltották volna a terület átminősítését, csakhogy a kormány egy rendelettel átlépett a helyhatóságon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a katolikus iskola építését, így nem alkalmazható változtatási tilalom.  

EGYELŐRE NEM LEHET MEGKEZDENI A MUNKÁT

A rendelet ellenére, az aktuális jogi helyzet szerint – ami persze bármikor változhat – nem lehet megkezdeni a munkát. “Amíg nem változtatják meg a terület művelési ági besorolását, tehát, hogy itt egy erdőről van szó, addig nem lehet építkezni” – mondta Gálhidy László, a World Wide Fund for Nature (WWF) Magyarország erdővédelmi programjának vezetője a rádiónak.

PATTHELYZET VAN

A szakember úgy látja, egyelőre patthelyzet van, attól ugyanis, hogy egy erdő az állami kezelésből máshoz kerül, még nem tehet meg bármit. “Mivel az erdőknek egyfajta közszerepük van, az alkotmány is elég komolyan nyilatkozik azok fontosságáról, minden állampolgárnak kötelessége a jó állapotuk biztosítása ” – hívta fel a figyelmet Gálhidy. Mivel az ország mindenkori vezetése régóta törekszik arra, hogy az erdőterület összességében ne csökkenjen, nem olyan egyszerű átsorolni ezeket – mondta a szakember.

SZÁZ ÉVES ERDŐT SZÁZ ÉV ALATT LEHET PÓTOLNI

Vannak olyan esetek, amikor a csereterület jó megoldás lehet, főleg, ha nincs is nagyon más választás, mert mondjuk egy autópálya építéséről van szó. Ugyanakkor látni kell, hogy egy száz éves erdőt csak száz év alatt lehet pótolni – mondta Gálhidy.

“Szeged esetében, bár a várost körbeveszi egy nem túl széles erdőkből álló gyűrű, alapvetően fában szegényebb tájról beszélünk, egy ilyen helyen, pláne egy nagyvárosban egy 6 hektáros erdőnek is komoly szerepe van. A szóban forgó területen Kocsányos tölgyek is állnak, amelyek a múltban az ártéri erdők fontos alkotó faját jelentették. Szó sincs róla, hogy ez ne lenne egy rendes erdő, az pedig, hogy milyen állapotban van, a beépítettség mellett azon múlik, hogy a terület kezelője mit tett vagy nem tett meg”  – mondta el Gálhidy arra a felvetésre, hogy az építkezés támogatói azzal érvelnek, hogy elhanyagolt, szemetes a terület.

TÜNTETÉS ÉS POLITIKA

A városban nemcsak az önkormányzat mentené az erdőt, civilek is tiltakoztak, január végén tüntetést is tartottak. Kiss-Rigó László megyéspüspök még korábban úgy nyilatkozott, “mindig lesznek” olyan emberek, akiknek nem tetszik egy beruházás, de szerinte az egyházmegye építkezései nyilvánvalóan egy egész közösség érdekeit szolgálják. A püspök arról is beszélt, igyekeznek majd figyelni a “teremtésvédelmi szempontokra” vagyis biztosítának egy úgynevezett csereterület, ahol a korábbival megegyező vagy annál nagyobb zöldfelülettel pótolnák a kieső mennyiséget. Mindezek mellett azt is kiemelte, hogy a szegedi önkormányzat kifejezetten a választási kampány közeledte miatt igyekszik politikai tőkét kovácsolni az új iskola megépítésének ellehetetlenítéséből.