Tuti program hétvégére: múltidéző gyalogtúra lesz az egykori, Szegedi Kisvasút nyomvonalán, aminek több, környékbeli település köszönheti létrejöttét

Április 6-án, szombaton, izgalmas, múltidéző programra invitálják valamennyi, a vasúttörténelem iránt érdeklődő szegedit. Gyalogtúrát szerveznek ugyanis az egykori Szegedi Kisvasút nyomvonalán, a vasúthálózat megnyitásának 100. évfordulójára, tudtuk meg a szervezőktől. A vonalnak óriási jelentősége volt Szeged és környékének történelmében, ugyanis a szórványtanyákból a kisvasút állomásai mellett alakultak ki azok a települések (Domaszék, Mórahalom, Ásotthalom, Ruzsa), amelyek 1950-től kezdve folyamatosan önállósodtak és elszakadtak Szegedtől.

A Szegedi Kisvasút keskeny nyomtávolságú vasúthálózatát 1927. február 1-jén nyitották meg. A 100 éves évfordulóra a Vasúttörténeti Alapítvány és önkéntesei több programmal készülnek. Az első ilyen projekt a nyomvonalának bejárása lesz. Első túrájukon a volt nyomvonal Szeged Rudolf tér (Roosevelt tér) – Sárkányhegy (Domaszék) állomások közötti szakaszát járhatják be az érdeklődők.

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA HOZTÁK LÉTRE, MELY RÉVÉN TELEPÜLÉSEK JÖTTEK LÉTRE A SZEGED KÖRNYÉKI TANYAVILÁGBAN

A Szegedi Kisvasút (1949 előtt Szegedi Gazdasági Vasút) egy 760 milliméteres nyomtávúkisvasúti hálózat volt. Szeged környékén, amely a várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–Pusztamérges és Szeged–Ásotthalom–Halastelki iskola között. A vasútvonalak többségével ellentétben nem teher-, hanem személyszállításra hozták létre, melynek révén települések jöttek létre a Szeged környéki tanyavilágban, melyek később elszakadtak a várostól.

Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója, és születésétől a megszüntetéséig végig a legmodernebb műszaki megoldásokat használta.

1927. FEBRUÁR ELSEJÉN INDULT EL AZ ELSŐ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYVONAT

Szeged területe a 20. század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen Kistelekig, nyugati irányban pedig (amerre a kisvasút haladt) gyakorlatilag a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai Mórahalom területén. Az itt lakó emberek tömegközlekedését viszont meg kellett oldani valahogy. 1926 márciusában elindult a vasútvonal kiépítése, melyet karácsonyra már be is akartak fejezni. Az aktuális belpolitikai események és egyéb hátráltató körülmények miatt ezt a határidőt nem sikerült tartani. Kis csúszással január végén adták át a vonalat, melyen 1927. február elsején indult el az első menetrend szerinti személyvonat.

A VONAL KEZDŐPONTJA A MAI ROOSEVELT TÉREN VOLT

A vonal kezdőpontja a Belvárosi híd lábánál, a mai Roosevelt téren volt, ahol akkoriban a napi élelmiszerpiac (akkori nevén Makai-piacz) működött. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett (amelyekhez természetesen iparvágányok is vezettek) érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely is volt.

KUNHALOMNÁL A VONAL KETTÉÁGAZOTT

Innen a Boszorkány-sziget, majd Szentmihálytelek érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott:

• Az Északi-vonal Domaszék (akkoriban Sárkányhögy), Zákányszék (akkoriban Lengyelkápolna), Ruzsa (akkoriban Pálffy-tanya, majd Csorva) érintésével Pusztamérgesig haladt. Pusztamérgest az eredeti tervek szerint nem érintette volna a vasút, mivel nem volt Szeged része, de a környék lakói adományt gyűjtöttek, és tulajdonképpen kifizették a vasútvonal 5 km-es meghosszabbítását a településig.
• A Déli-vonal Feketeszél, Széksós, Mórahalom (akkoriban Alsóközpont), Kissoron át Ásotthalomig (akkoriban Várostanya) ért. 1947-ben bővítették ki a déli vonalat a Halasteleki Iskoláig. A vonal hosszúsága 78 kilométer volt.

RENDKÍVÜLI A VONAL JELENTŐSÉGE SZEGED ÉS KÖRNYÉKE HELYTÖRTÉNETÉBEN

A vonal rendkívüli jelentőségű volt a szegedi és Csongrád megyei helytörténetben. A szórványtanyákból a kisvasút állomásai mellett alakultak ki azok a települések (Domaszék, Mórahalom, Ásotthalom, Ruzsa), amelyek 1950-től kezdve folyamatosan önállósodtak és elszakadtak Szegedtől. Ezeket a településeket a kisvasút hozta létre. Először az iskola települt az állomás mellé, majd a tejátvevő, a gabonaraktár, majd a malom, az orvosi rendelő, a piac és így tovább.

1975 AUGUSZTUSÁBAN ÉRTE EL A VÉG

1975-ben ezt a kisvasutat is elérte a vég: megszüntették, pedig egyes általa érintett helyeken (Feketeszél) még ma sincs kiépített közút. Pontosan 1975. augusztus 31-én szűnt meg.

SZOMBATON GYALOGTÚRÁVAL EMLÉKEZÜNK A VASÚTVONAL MEGNYITÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA

A történelmi jelentőségű vasútvonal megnyitásának 100. évfordulója alkalmából kerül sor április 6-án, szombaton a gyalogtúrára. Mint a szervezőktől megtudtuk, a túra során a volt nyomvonal Szeged Rudolf tér (Roosevelt tér) – Sárkányhegy (Domaszék) állomások közötti szakaszát járhatják be az érdeklődők.

A résztvevők számára a gyülekező szombaton 7:40-kor a Rudolf (Roosevelt) téren elhelyezett emléktáblánál lesz, indulás 8:00-kor.

TÖBB KISZÁLLÁSI PONTOT IS TERVEZTEK

A túrára a szervezők több kiszállási pontot is terveztek, így, aki nem szeretné végiggyalogolni a 17,2 km-es távot, hamarabb is lehetősége nyílik abbahagyni azt. Ilyen kiszállási pontok:

• 5 km-nél: Szeged, Klebersberg telep, Kamarási utca buszmegálló (24; 74; 74Y)
• 6,5 km-nél: Szeged, Kecskés telep, Bódi Vera utca buszmegálló (76; 76Y)
• 10 km-nél: Szeged, Szentmihálytelek, valamennyi buszmegálló (76; 76Y)
• 15 km-nél: Domaszék. Bajai műút autóbusz megálló (helyközi és távolsági buszok Szeged Mars tér felé)

A gyalogtúrával kapcsolatban további infókat ITT és ITT találsz.

A Szegedi Kisvasút történetének forrása: wikipedia.org