Dr. Letoha Tamás: elkerülhetetlen lesz, hogy a második hullám és az influenza együtt üsse fel a fejét
“Elérkeztünk a koronavírus-járvány második hullámának küszöbére” – nyilatkozta hétfőn Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, melyet azóta több, nem túl bizakodó hangvételű nyilatkozat követett a napokban. Hogy mire számíthatunk az ősszel, a koronavírust vizsgáló, közismert szegedi kutatóorvost, Dr. Letoha Tamást kérdeztük. Második hullám, influenza, maszkhordás és hatékony védekezés egy köntörfalazás-mentesen őszinte interjúban – hangban és szövegben.
KORÁBBAN ÍRTUK A TÉMÁBAN
“Elérkeztünk a koronavírus-járvány második hullámának küszöbére” – nyilatkozta hétfőn reggel az M1-en Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki szerint vissza kellene térni a zárt térben történő maszk-használathoz annak érdekében, hogy ne kelljen újra “bezárni az országot.”
ÍGY LÁTJA A HELYZETET A SZEGEDI KUTATÓORVOS
Sz365.: Napok óta egy esetleges második hullámtól hangos a média. Hogy látod, mire kell számítani az ősszel?
LT.: Biztos, hogy fel fog erősödni a vírus terjedése az őszi-téli hónapokban, azonban ha a magyar és szegedi lakosság olyan fegyelmezetten viselkedik, mint tavasszal, bizakodóak lehetünk. Ehhez jön még hozzá az, hogy a gyógyszeriparban óriási harc dúl a vakcina kifejlesztéséért, amely szerintem belátható időn belül el fog készülni.
Egy valamit fontos megértenünk: egy újonnan felbukkanó vírust nem lehet teljesen eradikálni, ugyanúgy része a természetnek, mint az ember. Amennyiben egy vírus felbukkan, az terjedni is fog. Azokban a hónapokban, amelyekben a terjedés szempontjából kedvező környezeti adottságok vannak, a fertőzésszám meg fog emelkedni. Teljes mértékben tehát soha nem fog eltűnni, egy lesz azon vírusok közül, melyekkel együtt kell élnünk. Hogy hosszú távon milyen népegészségügyi károkat tud okozni, még pontosan nem lehet tudni, ahhoz még nem ismerjük elégé.
Sz365.: Mi fog történni, ha a második hullám együtt “fut be” a télen szokásos influenza-járvánnyal?
LT.: Az emberi immunrendszernek véges a határa, minél több kórokozó támadja a szervezetet, annál nehezebben tudja kivédeni a károkat. Elkerülhetetlen lesz, hogy a két járvány egyszerre üsse fel a fejét, viszont a legfontosabb, hogy őrizzük meg a józan eszünket és tartsuk be azokat a szabályokat, amelyek a vírus károkozását a minimális szintre tudják csökkenteni.
Sz365.: Merkely Béla, a Semmelweiss Egyetem rektora a hét elején azt javasolta, tegyék kötelezővé a beltéri maszkviselést. Mit gondolsz a témáról, mennyire nyújt hatékony védelmet a maszk?
LT.: Orvoscsaládból származom, gyermekkoromban az édesanyámat többet láttam maszkban mint a nélkül, a szüleim a fél életüket abban töltötték. Senki sem kérdőjelezi meg, hogy mennyire sokat jelent egy sterilen használt maszk. Egyetlen dologgal van komoly probléma: annak dacára, hogy a fél világ azzal foglalkozik, milyen design-t nyomtasson egy-egy maszkra, azzal nem foglalkozunk eléggé, hogy tudatosítsuk az emberekkel, az eszköz csakis steril állapotában biztosít védelmet a viselőjének.
Amikor tudományos kutatásokban azt vizsgálják, hogy egy-egy maszk mennyire véd a vírus ellen, nem 3 hónapos, mosatlan, kapálás közben viselt, össze-vissza kent eszközöket tesztelnek, hanem teljesen steril állapotban lévőket. A napokban, Szegeden oda jött hozzám pénzt kérni két hajléktalan, maszk volt rajtuk, kérdeztem őket, hol vették. Orvosként majdnem frászt kaptam, amikor elmondták: a szemétben találták. Ennél fertőzőbb, veszélyesebb megoldást el sem tudok képzelni…
Az sem véletlen, hogy az egészségügyben:
- …a maszkot sterilen helyezik fel
- …majd a használat után veszélyes hulladékként semmisítik meg.
Az újrahasználat egy potenciális fertőzési forrás, arról nem is beszélve, mennyire veszélyes, amikor egy fertőző maszkot a kommunális hulladékba dobnak.
A hangsúly a sterilitáson van, ennyi.
Sz365.: Ahogy egy korábbi interjúnkban kifejtetted, Magyarország hatékonyan “győzte le” a járványt az első hullámban. Mi volt a fő oka a hatékony védekezésnek?
LT.: Több tényezős a dolog. Egyrészt, a magyar népegészségügyi védőháló igen fejlett. Másrészt, nagyon magasak a higiéniai előírások. A Pharmacoidea-val (Dr. Letoha Tamás kutatócége, Szegeden) nemcsak gyógyszerfejlesztéssel foglalkozunk, hanem van egy étrendkiegészítőket gyártó üzemünk is. Ha csak abból indulok ki, itt milyen komoly előírások vonatkoznak ránk (és mindenki másra, aki ilyesmit gyárt), egyértelművé válik: a kórókozók terjedésének egyik fő gátja a higiéniai sztenderdek. Ehhez hozzá jönnek még a szigorú tavaszi óvintézkedések és egy extra tényező, amely főként Szlávik doktor kutatási területe. Bizonyos védőoltásoknak köszönhetően – amelyek már évek, évtizedek óta elterjedtek Magyarországon – a hazai populáció védettebb, minta környező országok lakói.
Sz365.: Hogy állsz személy szerint a kórokozókkal? Beteges típus vagy?
LT.: Rengeteget dolgozom, erre még rájön sok-sok kajakozás a Tiszán, lehajtom magam, egy kimerült szervezet pedig jobban ki van szolgáltatva a vírusoknak. Éppen ezért 2017-ben és 2019-ben is elkaptam a “hagyományos” influenzát, meg is szenvedtem vele. Mint tudjuk, nincs rosszabb a “férfi influenzánál”, ami nekem is igazi “3 nap horror” tud lenni.
NÉVJEGY, DR. LETOHA TAMÁS
Kutatóorvos, ügyvezető – Pharmacoidea Kft.
Gyógyíthatatlan betegségekre keresi az ellenszert a szegedi kutatóorvos, aki a világ legnagyobb gyógyszercégei számára végez génterápiás vizsgálatokat. 2017 óta tagja egy nemzetközi gyógyszerfejlesztési konzorciumnak, amiben a humán koronavírus felfedezőjével, Albert Osterhaus-szal dolgozik együtt. Az SARS-COV-2 koronavírus fertőzés gátlására kifejlesztett eljárása épp a hetekben került bejegyzésre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által. Számos nemzetközi és hazai elismerése mellett a szegedi kutatóorvost 2013-ban az Év Példaképének is megválasztották.
