445 éves gyökereit ünnepelte az SZTE: Báthory Istvántól Karikó Katalinig idézték fel az egyetem történetét Szegeden!
Május 12-én ismét történelmi gyökerei előtt tisztelgett a Szegedi Tudományegyetem. A hagyományos egyetemtörténeti megemlékezést idén is a Rerrich Béla téren rendezték meg, ahol Fendler Judit kancellár és Zakar Péter rektorhelyettes is beszédet mondott. Felidézték azokat a meghatározó eseményeket és személyiségeket, amelyek a mai SZTE nemzetközi elismertségéhez vezettek.
Az esemény apropóját az adta, hogy 1581. május 12-én adta ki alapító oklevelét Báthory István. Ez tette lehetővé a kolozsvári jezsuita akadémia működésének megkezdését, amelyet a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének tekintenek. Az universitas szellemi és intézményi gyökerei így egészen a 16. századig nyúlnak vissza.
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ESZMÉNYE SZEGEDEN VÁLT NAGGYÁ
Az eseményen Fendler Judit hangsúlyozta, hogy a Szegedi Tudományegyetem története nem csupán múltidézés, hanem olyan örökség, amely ma is kötelez. “A Szegedi Tudományegyetem eszméje Vilniusban kapott formát, Kolozsváron született meg, de itt, Szegeden vált naggyá” – fogalmazott a kancellár, aki szerint az intézmény DNS-ében kezdettől fogva jelen van a nemzetköziség és a határokon átívelő tudásvágy. Beszédében kiemelte, hogy az egyetem fejlődéséhez minden korszakban szükség volt olyan meghatározó személyiségekre, mint Klebelsberg Kuno, akinek köszönhetően a városból „Tisza-parti Göttinga” lett, Szent-Györgyi Albert, aki itt végezte világhírű C-vitamin kutatásait, vagy Karikó Katalin, aki Drew Weissman társaságában 2023-ban kapott orvosi Nobel-díjat az mRNS-alapú technológia fejlesztéséért.
A MÚLT TISZTELETE MELLETT A JÖVŐRŐL IS SZÓLTAK
Fendler Judit szerint az elődök öröksége ma elsősorban cselekvésre kötelezi az egyetemet. “A válasz nem az emlékük puszta őrzésében, hanem a proaktív fejlődésben és az innovációban rejlik” – hangsúlyozta a kancellár, majd kiemelte, hogy az egyetem ma már globális tényezőnek számít, amit a nemzetközi kutatási kapcsolatok, az innovációs hálózatok és a több ezer külföldi hallgató jelenléte is bizonyít. Beszéde végén úgy fogalmazott: “kívánom, hogy amikor a jövő generációi visszatekintenek a mai időkre, azt lássák: mi is hozzátettük a magunk stratégiai mérföldköveit az SZTE több mint négy évszázados történetéhez.”
FELIDÉZTÉK BÁTHORY ISTVÁN ÉLETÚTJÁT
A megemlékezésen Zakar Péter történelmi visszatekintésében részletesen felidézte Báthory István pályáját és politikai szerepét. Beszédét egy korabeli idézettel kezdte: “elvesztettük hazánk díszét és ragyogását, biztonságunk őrét, méltóságunk ékességét” – így búcsúztak a lengyelek Báthory Istvántól 1586-os halálakor. A rektorhelyettes beszélt a fejedelem fiatalkoráról, politikai fordulatairól és arról is, miként alapozta meg későbbi karrierjét Kolozsváron. Felidézte, hogy Báthory kezdetben a Habsburgok oldalán állt, később azonban a Szapolyai-családhoz csatlakozott, és hamarosan Erdély egyik legfontosabb katonai és diplomáciai szereplőjévé vált.
AZ ORSZÁG EGYIK LEGSIKERESEBB EGYETEME LETT AZ SZTE
Az eseményen elhangzott: a Szegedi Tudományegyetem ma Magyarország egyik legerősebb és legismertebb felsőoktatási intézménye. Több mint 25 ezer hallgatóval, közel 5000 külföldi diákkal, valamint nemzetközi szinten is elismert kutatási és innovációs eredményekkel rendelkezik. Az SZTE az elmúlt években számos rangos hazai és nemzetközi elismerést kapott, többek között „Az Év Leginnovatívabb Egyeteme” és „Az Év Karitatív Egyeteme” díjat is elnyerte, miközben továbbra is a legjobb magyar egyetemként szerepel több világrangsorban.
