Jelenleg nincs ok pánikra, ez nem COVID 2.0 – megszólalt a hantavírusról Dr. Hegedűs Zsolt, egészségügyi miniszter

Mint megírtuk, Hantavírus-fertőzés gyanúja miatt indított vizsgálatot a román közegészségügyi intézet, miután pozitív PCR-tesztet produkált egy partiumi beteg. A fertőzésgyanús esetet ráadás nem is olyan messze, az Arad megyei sürgősségi kórházban kezelik. A kialakult helyzetről Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is megszólalt, a közösségi oldalán azt írta: fontos a tájékozottság, de nincs ok pánikra!

KÉT FŐ CSOPORTJA VAN A HANTAVÍRUSNAK

“Az elmúlt napokban több hír is megjelent a hantavírusról, köztük egy Arad megyei esetről is. Érthető, ha ez aggodalmat kelt, különösen akkor, ha a hírek drámai címmel jelennek meg. Fontos azonban különválasztani a tényeket a félelmektől” – írta közösségi oldalán Hegedűs Zsolt, majd hozzátette, hogy a hantavírusok rágcsálók által terjesztett vírusok, amelyek világszerte előfordulnak. Két fő csoportjuk ismert:

• az „óvilági” hantavírusok Európában és Ázsiában,
• az „újvilági” hantavírusok az amerikai kontinensen fordulnak elő.

Az európai típusok elsősorban veseszindrómával járó betegségeket okoznak, míg egyes amerikai típusok súlyos légzőszervi és keringési elégtelenséget idézhetnek elő.

A LEGTÖBB HANTAVÍRUS NEM TERJED EMBERRŐL EMBERRE

Az egészségügyi miniszter azt is kiemelte posztjában, hogy a legtöbb hantavírus nem terjed emberről emberre. A fertőzés általában fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belélegzésével alakul ki. Kivételt jelent az Andok-vírus, amely ritkán, szoros és tartós kontaktus esetén emberről emberre is terjedhet. Ilyen szoros kontaktus lehet például a közös háztartás, betegápolás, tartós, zárt térben való együttlét, és a közös alvás. A jelenlegi ismeretek szerint az Andok-vírus nem terjed könnyen alkalmi kontaktus során, nem viselkedik COVID-szerű pandémiás vírusként, és nincs bizonyított jelentős tünetmentes terjedése.

EZ NEM COVID 2.0

Ez nem „COVID 2.0” – emelte ki a miniszter. Hozzátette, hogy a COVID-19 könnyen terjedhet emberről emberre cseppfertőzéssel vagy légúti aeroszol útján, akár tünetmentes személyről is. A hantavírusok többsége ezzel szemben nem emberről emberre, hanem elsődlegesen rágcsálóeredetű, azaz állatról emberre terjedő fertőzésként jelenik meg. Az emberről emberre terjedni képes Andok-vírus is jellemzően csak szoros kontaktus során terjed. Ez alapvetően eltérő járványdinamikát jelent a COVID-19-től. A miniszter úgy véli, hogy:

a jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ebből újabb világjárvány vagy „COVID 2.0” alakuljon ki.

NINCS OK PÁNIKRA

Mennyire kell aggódni Magyarországon? – tette fel a kérdést a miniszter, aki szerint Magyarországon jelenleg nincs ok pánikra. A hazánkban előforduló hantavírus-fertőzések ritkák: 2015–2024 között évente 2–16 esetet regisztráltak. Magyarországon elsősorban európai hantavírus-típusok fordulnak elő, amelyek többnyire vesét érintő megbetegedéseket okoznak. Hazánkban a Puumala és a Dobrava–Belgrade hantavírus fordul elő. Az újvilági, amerikai típusok természetes környezetben nem találhatók meg Magyarországon. Hegedűs Zsolt azt is kiemelte, hogy

jelenleg nincs ismert magyar fertőzött, és nem ismert olyan magyar ember, aki kontaktusba kerülhetett a járványban érintett bármelyik személlyel, tehát nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés.

Az újvilági Andok-vírus természetes környezetben nincs jelen Magyarországon.

NINCS FENYEGETÉS

A miniszter úgy véli továbbá, hogy a nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja szerint a helyzet komoly figyelmet igényel, ugyanakkor nem indokol pánikot, és nem tekinthető COVID-szerű pandémiás fenyegetésnek. Kiemelte, hogy a magas, 30–50% körüli halálozási arány elsősorban az amerikai kontinensen előforduló, Andok-vírushoz és más újvilági hantavírusokhoz kapcsolódó súlyos megbetegedésekre vonatkozik. A Magyarországon előforduló hantavírusok jellemzően enyhébb vagy középsúlyos, vesét érintő betegségeket okoznak.

MEGELŐZÉS

Hegedűs Zsolt szerint jelenleg nem áll rendelkezésre széles körben alkalmazott, nemzetközileg elfogadott hantavírus-elleni vakcina, nincs olyan járványügyi helyzet, amely tömeges oltási programot indokolna, nem várható széles körű közösségi terjedés. De, mit tehetünk a megelőzésért? A fő megelőzés a rágcsálók távoltartása és a biztonságos takarítás. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha valaki rágcsálókkal vagy rágcsálóürülékkel szennyezett környezetben tartózkodott, és ezt követően láz, erős levertség, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, hasi panaszok vagy egyéb szokatlan tünet jelentkezik.

Összefoglalva:

• a hantavírus valós, komolyan veendő fertőzés, de jelenleg alacsony lakossági kockázatú járványügyi helyzetről van szó,
• Magyarországon jelenleg nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés, és nincs ok pánikra!