Börtön járhat a hamis vagyonnyilatkozatért – benyújtotta a kormány az európai uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatot
Benyújtotta a kormány azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amelytől az Európai Unió által visszatartott források felszabadítását várja. A javaslat alapján akár két év szabadságvesztéssel is büntethető lehet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése, miközben jelentősen bővülnek az Integritás Hatóság jogkörei, és megkezdődhet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetése is.
Kedd este meg is jelent az Országgyűlés honlapján a törvénycsomag, amelyet Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtott be, előadója pedig Görög Márta igazságügyi miniszter.
SZABADSÁGVESZTÉS A NEM MEGFELELŐEN KITÖLTÖTT VAGYONNYILATKOZAT UTÁN
A benyújtott javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a Büntető Törvénykönyv új tényállással egészülne ki – írja az Index. Eszerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki vagyonnyilatkozata során vagyoni helyzetét valótlan adatok közlésével, tények elhallgatásával vagy más módon eltitkolja.
INTEGRITÁS HATÓSÁG BŐVÜLÉSE
A szigorításokkal párhuzamosan jelentősen bővülne az Integritás Hatóság hatásköre is. A szervezet bármely érintett személytől vagy intézménytől adatokat kérhetne be, ellenőrizhetné a vagyonnyilatkozatokat, kisebb hiányosságok esetén pedig százezer és ötmillió forint közötti bírságot szabhatna ki. A lap kiemelte, hogy a vagyonnyilatkozati szabályok nemcsak az országgyűlési képviselőkre vonatkoznának. Az új rendszerben a pártok vezető tisztségviselőinek, így a pártelnököknek és ügyvezetőknek is nyilatkozniuk kellene vagyonukról, családtagjaikkal együtt. Emellett a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagjai, az Állami Számvevőszék vezetői, az MNB vezetői és számos más közjogi tisztségviselő is az új szabályok hatálya alá kerülne.
VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOK
A törvénycsomag másik hangsúlyos eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása. A javaslat szerint megszűnhet több, felsőoktatási tevékenységet nem végző alapítvány, köztük az Élvonal Alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is. A felsőoktatási feladatot ellátó alapítványok esetében a megszüntetésre hosszabb átmeneti időszakot biztosítanának, ezek kivezetése 2027 augusztusáig történhetne meg.
PÁLYÁZATOK ÉS A KÖZJOGI TISZTSÉGVISELŐK
A fentiek mellett a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosításával jelentősen kibővítik azok közjogi tisztségviselők körét, akik nem indulhatnak pályázóként. A kormány tagjai, az államtitkárok és helyettes államtitkárok mellett, a jövőben a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők és a magyar EP-képviselők, valamint a polgármesterek és a főpolgármester is kizárt közjogi tisztségviselőnek számít.
Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az EU pénzmosás elleni szabályozása az elmúlt évtizedben fokozatosan kiterjesztette a tényleges tulajdonosi azonosítás és nyilvántartás követelményeit a befektetési alapokra, különösen az alternatív befektetési alapokra. A javaslat ezen cél érdekében meghatározza a szükséges rendelkezéseket a tényleges tulajdonos fogalmának újradefiniálásával, az ezzel összefüggő adatszolgáltatási keretek megteremtésével. Az alapkezelőknek október 5-ig kell a tényleges tulajdonosi adatokat átadnia 2020. február 1-ig visszamenőleg.
Apropó! Pont kedden jöttek ki a legfrissebb vagyonnyilatkozatok… Erről itt írtunk:
