„Rendszerváltás egyszer volt” – Sulyok Tamás szerint nem történt politikai fordulat, valamint súlyos támadásként értékelte, hogy bábnak nevezték

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Weltwoche című svájci lapnak adott interjúban visszautasította a lemondására irányuló politikai követeléseket. Azt mondta, attól tart, hogy egy személyére szabott alkotmánymódosítással próbálhatják eltávolítani hivatalából, amit a jogállamiság és a fékek-ellensúlyok rendszerére nézve is veszélyesnek tart.

Sulyok hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök nem rendelkezik végrehajtó hatalommal, szerepe elsősorban a nemzet egységének kifejezése és az alkotmányos egyensúly fenntartása. A vele szemben megfogalmazott politikai kritikákat az elnöki szerep félreértelmezésének nevezte, és azt állította, hogy a kormányzat alkotmányos rendet érintő változtatásokkal kívánja elérni távozását.

AZ ELNÖKI SZEREP ÉS A LEMONDATÁS KÉRDÉSE

Sulyok szerint a magyar alkotmányos rendszerben az államfő és a miniszterelnök együttműködése szükséges, ugyanakkor példátlannak nevezte, hogy egy kormányfő lemondásra szólítja fel a köztársasági elnököt.

„Számomra úgy tűnik, hogy az alkotmányos rendet kizárólag politikai okokból kívánják átírni. Ez nemcsak az alkotmányos rendre nézve jelent veszélyt, hanem az egész demokratikus rendre, a jogállamra nézve.”

Az államfő szerint világossá vált számára, hogy „személyre szabott alkotmánymódosítással kívánják hivatalából eltávolítani”, amit az alkotmányjogban „politikai zsákmányszerzésnek” neveznek.

„SÚLYOS TÁMADÁS”, HOGY BÁBNAK NEVEZIK

Az interjú egyik központi témája volt Magyar Péter korábbi kijelentése, amely szerint Sulyok Orbán Viktor bábja. Erre reagálva az államfő úgy fogalmazott:

„Először is: súlyos támadás az elnök hivatala ellen, ha őt bábnak nevezik.”

Saját függetlenségét azzal igyekezett alátámasztani, hogy alkotmánybíróként és az Alkotmánybíróság elnökeként több, a Fidesz kétharmados többsége által elfogadott jogszabály megsemmisítésében vett részt.

„Sohasem voltam valamely párt tagja, mindig jogászként működtem.”

HATALMI EGYENSÚLYOK VÉDELME

Sulyok szerint az ellene és más független intézmények vezetői ellen indított politikai fellépés a hatalmi ágak közötti egyensúlyt veszélyezteti. Az államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak őt, hanem az összes alkotmánybírót, valamint más, a kormánytól független intézmények vezetőit is távozásra szólították fel.

A „RENDSZERVÁLTÁS” ÉRTELMEZÉSE

Sulyok vitatta azt a politikai értelmezést, hogy a választások nyomán rendszerváltás történt volna Magyarországon.

„Nem igaz, hogy 2026. április 12-én »rendszerváltás« volt”.

Szerinte a választás kormányváltást eredményezett, de a demokratikus politikai rendszer nem változott meg.

„Rendszerváltás egyszer volt, amikor Magyarország az egypárti diktatúrából, többpárti demokrácia lett.  Magyarországon 1990 óta demokratikus jogállam van. A politikai címkézések más lapra tartoznak.”

VELENCEI BIZOTTSÁGHOZ FORDULT

Az államfő elmondta, hogy szakvéleményt kért az Európa Tanács Velencei Bizottságától, mert szerinte az alkotmányos helyzet megítélésében ez a legalkalmasabb fórum.

„Ebben az alkotmányos válsághelyzetben megalapozott tanácsokat adhat. A Bizottság néhány napon belül jelezte, hogy kész gyorsított eljárást indítani.”

Hozzátette, hogy az Európai Unió részéről egyelőre nem kapott jelzést az ügyben.

MIÉRT NEM MOND LE?

A beszélgetés végén Sulyok arról beszélt, hogy a lemondás lehetősége korábban felmerült benne, de a távozásra irányuló politikai nyomásgyakorlás éppen az ellenkező következtetésre vezette.

„Azóta alkotmányjogilag sincs más lehetőségem, mint hivatalban maradni.”

Az államfő szerint jelenlegi feladata az alkotmányos rend védelme, és úgy véli, hogy a köztársasági elnöki intézmény függetlenségének megőrzése túlmutat a személyén.