Az AI hamarosan már a földeken is dolgozik: szegedi kutatók okos növényfigyelő rendszert fejlesztenek

Hamarosan már jóval azelőtt is kiderülhet, ha egy növény vízhiánnyal vagy tápanyaghiánnyal küzd, hogy a probléma szemmel is láthatóvá válna. A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy mesterséges intelligenciával működő, kamerás növényfigyelő rendszeren dolgoznak, amely valós időben elemzi a növények állapotát, és időben figyelmeztetheti a gazdálkodókat a termést veszélyeztető problémákra.

A MEZŐGAZDÁSZOK MUNKÁJÁT KÖNNYÍTHETI MEG AZ ÚJ FEJLESZTÉS

A projekt ötletét egyrészt a gazdálkodók gyakorlati tapasztalatai, másrészt a tudományos kutatások hiányosságai adták – tudtuk meg az SZTE közleményéből. Dr. Tar Melinda, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának tudományos főmunkatársa szerint jelenleg a növények állapotának ellenőrzése sokszor személyes bejárást igényel, vagy műhold- és drónfelvételekre támaszkodik, amelyek nem mindig készülnek elég gyakran és nem mutatják meg kellő részletességgel a problémákat.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZINTE VALÓS IDŐBEN ELEMZI A NÖVÉNYEKET

A kutatók egy könnyen telepíthető kamerarendszert fejlesztenek, amely folyamatosan fényképezi a növényeket. Az elkészült képeket mesterséges intelligencia elemzi, amely képes megállapítani, hogy a növény éppen milyen fejlődési szakaszban jár, valamint felismeri a különböző stresszhatásokat, például az aszály vagy a nitrogénhiány első jeleit. Mivel az adatok feldolgozása szinte valós időben történik, a gazdálkodók már a korai szakaszban értesülhetnek a problémákról, így időben beavatkozhatnak.

TÖBB MINT 40 EZER KÉPBŐL TANUL MAJD A RENDSZER

A projekt egyik legfontosabb eleme egy több mint 40 ezer képből álló adatbázis létrehozása, amely különböző növények fejlődési állapotait és stressztüneteit tartalmazza. Erre építik azt a mesterséges intelligencia modellt, amely nagy pontossággal képes felismerni a növények állapotát. Az első vizsgálatokat uborkán végzik, ezt követően kukoricával folytatják a kutatásokat, később pedig paprika, fűszernövények, napraforgó, szója és búza is bekerülhet a programba.

A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEMBEN IS SEGÍTHET

A kutatók elsőként az aszályra és a nitrogénhiányra koncentrálnak, hosszabb távon azonban további stresszfaktorok felismerésére is alkalmassá tennék a rendszert. A cél, hogy a gazdálkodók pontosabb információk alapján dönthessenek például az öntözésről vagy a tápanyag-utánpótlásról. A fejlesztés várhatóan hozzájárulhat a víz- és műtrágyafelhasználás csökkentéséhez, növelheti a termésbiztonságot, mérsékelheti a termelési költségeket, és segítheti a mezőgazdaság alkalmazkodását a klímaváltozás egyre komolyabb kihívásaihoz.