A Novotelben lakott, ott tanult meg önállóan élni, ma már Szeged a második otthona: így lett Ahmed Nawazból igazi szegedi arc (videó)
Egy 18 éves fiú 2006-ban megérkezett Szegedre, sikeresen felvételizett, majd hozott egy döntést, amely végül az egész életét meghatározta: maradt. Ahmed Nawaz nem ment tovább Angliába, helyette beköltözött a Novotelbe, megtanult magyarul, megszerette a várost, később pedig még Pécsről is visszakérte magát ide. Ma már saját szegedi rutinja, törzshelye és kávésbögréje van, és rengetegen ismerik. De milyen út vezetett idáig? Erről mesél a Szeged365 VLOG legújabb részében.
Ahmed Nawazt ma már nagyon sokan ismerik Szegeden. Sokan találkoztak már vele a városban, sokan tudják róla azt is, hogy ha tud, szívesen segít másoknak. Ma már tökéletesen beszél magyarul, otthonosan mozog Szegeden, és elsőre talán nehéz is elképzelni, hogy egyszer ő is teljesen idegenként érkezett ide. Pedig a története 2006-ban kezdődött, amikor mindössze 18 évesen Szegedre költözött tanulni. Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogyan jutott el ettől a pillanattól odáig, hogy Szegedet ma már a második otthonának tartja.
Ahmed már 2005 nyarán több egyetemre is jelentkezett. Csehországban, Angliában és Magyarországon is nézett lehetőségeket, Szeged pedig a harmadik város volt, ahová személyesen eljött. A döntés azonban nagyon gyorsan megszületett. Miután sikeresen felvételizett, annyira megszerette Szegedet, hogy Angliába végül már el sem ment. Mindig is két nagy álma volt: pilóta vagy orvos szeretett volna lenni. A pilótapálya azonban a gyenge szeme miatt kiesett, így végül az orvosi hivatás felé fordult. Magyarországot sem azért választotta, mert egyszerűen világot akart látni, hanem azért, mert már akkor is jónak tartotta az itteni oktatás és képzés színvonalát.
Az első nagy kérdés ezután az volt, hol fog lakni. Ahmed szülei nagyon féltették a 18 éves fiukat, ezért olyan helyet szerettek volna neki, ahol biztonságban tudhatják. Megnéztek több szegedi apartmant és albérletet is, de egyik sem felelt meg igazán. Végül megszületett egy meglehetősen szokatlan döntés: Ahmed egy négycsillagos, 0–24 órás recepcióval működő hotelbe költözik. Így került a Novotelbe. Elmondása szerint amikor először jelezte, hogy hosszabb távra szeretne ott lakni, valószínűleg nem is vették teljesen komolyan. Aztán megérkezett a bőröndjeivel, és kiderült, hogy egyáltalán nem viccelt.
A hotel idővel azonban sokkal több lett számára egyszerű szállásnál. Ahmed úgy emlékszik vissza erre az időszakra, mintha egy második családhoz került volna. „Ha valakinek hálás vagyok, az a Novoteles családom, vagyis a Novotel. Életem végéig egy olyan szép sarkot fog az én szívemben tölteni, mert ők az én otthonom után a második otthonom. És a család, a személyzettől kezdve ők mindenre megtanítottak: mosni, főzni, takarítani. Én azt éreztem, hogy én egy családba bekerültem” – mesélte. Ez különösen nagy változás volt számára, hiszen elmondása szerint otthon egészen másfajta kényelemhez szokott, személyzet, sofőrök, takarítók és kertészek segítették a mindennapokat.
A következő komoly kihívást a magyar nyelv jelentette. A latin betűk ismerősek voltak Ahmed számára, az ékezetek viszont annál kevésbé. „Mik ezek a pöttyök, pontok, csíkok, van dupla csík is, van dupla pötty is, és meglepődtem, hogy ezt hogy kell kiejteni” – idézte fel az első benyomásait. Eleinte azzal nyugtatták, hogy nem lesz gond, hiszen biztosan sokan beszélnek majd angolul. A valóság azonban nem egészen ezt mutatta. Szerencséjére az egyetemen nyolc féléven keresztül kötelező volt magyarul tanulnia, ő pedig körülbelül két és fél év alatt eljutott oda, hogy magabiztosan használja a nyelvet.
Ahogy egyre jobban beszélt magyarul, már nemcsak használta a szavakat, hanem elkezdte figyelni a nyelv logikáját is. Volt például valami, amit sokáig nem értett: miért számít csúnya szónak a „hugyozni”, amikor az orvosi nyelvben olyan kifejezések szerepelnek, mint a húgyhólyag vagy a húgyvezeték. Ahmed számára ez nyelvileg egyszerűen nem állt össze. Közben azonban egyre erősebb lett benne az érzés, hogy amit Szegedtől kapott, azt valamilyen módon szeretné visszaadni. Úgy gondolta, ha itt tanulta meg a magyar nyelvet, akkor ezt valahogyan itt, Szegeden kell meghálálnia.
A tanulmányai később Pécsre vitték, ugyanis egy idő után átjelentkezett a Pécsi Tudományegyetemre. Akkoriban úgy alakult, hogy később ott kellett volna élnie, ahol tanult, Ahmed azonban már addigra annyira kötődött Szegedhez, hogy visszakérte magát a városba. Egyszerűen úgy érezte, hogy Szeged már nem csak az a hely, ahol egyetemre járt, hanem a második otthona. Ez a kötődés az évek során csak erősödött.
Közel húsz év alatt természetesen Szeged változását is végignézte. Úgy látja, hogy a város rengeteget fejlődött. A közlekedés területén szerinte még mindig van hova előrelépni, ugyanakkor a gasztronómia, a bevásárlási lehetőségek és a különböző márkák elérhetősége sokat javult. A gasztronómia egyébként különösen közel áll hozzá. Nagyon szeret enni, ugyanakkor saját bevallása szerint kifejezetten kritikus is: ha már fizet egy ételért, akkor szeretne igazán jót enni, ezért folyamatosan keresi a lehető legjobb ízeket.
A kedvenc szegedi törzshelye annyira a mindennapjai részévé vált, hogy már saját bögréje is van ott. Minden reggel oda jár kávézni, és télen, nyáron ugyanabból a bögréből issza a kávéját. A szegedi halászlével már óvatosabban indult az ismerkedés. Amikor először meglátta, bizarrnak találta, hiszen náluk nem igazán szokás ilyen jellegű ételeket enni. Miután azonban megkóstolta, teljesen megváltozott a véleménye: nagyon ízlett neki.
A paprika pedig különösen nagy kedvenc lett. Ahmed annyira megszerette, hogy amikor a családjához utazik az Egyesült Arab Emírségekbe, Abu Dhabiba, rendszeresen visz belőle magával. Talán ez is jól mutatja, mennyire összefonódott az élete Szegeddel. Egy 18 éves fiú érkezett ide 2006-ban, eredetileg azért, hogy tanuljon. Szeged akkor csak egy volt a lehetséges városok közül, ma viszont már a második otthona. Ahmed Nawaz teljes történetét a Szeged365 VLOG-ban nézheted meg:
