Az élete is megérne egy Nobel-díjat: pontosan 40 éve hunyt el Szeged büszkesége, Szent-Györgyi Albert
A Nobel-díjas tudóst és a C-vitamin feltalálóját a legtöbb szegedinek biztosan nem kell bemutatni. Szent-Györgyi Albert pontosan 40 éve hunyt el, és tudományos érdemei mellett kivételes személyisége miatt is érdemes róla megemlékezni. Kalandos élete volt: az első világháborúban karon lőtte magát, a másodikban titkosszolgálati küldetésben vett részt, és megtanult szörfözni – 70 éves korában.
„1986. október 22-én hunyt el Szent-Györgyi Albert világhírű magyar orvos és biokémikus, nemzetünk egyetlen olyan Nobel-díjasa, aki a tudományos elismerést hazai tevékenysége nyomán kapta meg. Szent-Györgyi leghíresebb és legjelentősebb felfedezése a C-vitamin izolálása volt, de elévülhetetlen érdemeket szerzett a P-vitamin elkülönítésében, a citrátkör megismerésében, valamint az emberi izomszövetek tanulmányozása terén is” – írja a Rubicon.
ROSSZ TANULÓ VOLT, DE ZSENIÁLIS TUDÓS LETT
Szent-Györgyi Albert egy nemesi család gyermekeként 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Iskolás korában nem volt jó tanuló, még házitanítót is fogadtak mellé, de 15 éves korára eldöntötte, hogy tudós lesz. Az első világháború alatt a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult a besorozásáig. A fronszolgálat alatt medikus volt, és ezüst vitézségi érmet kapott. Azonban pacifista volt, és értelmetlennek tartotta a háborút, és hogy elhagyhassa a harcteret, karon lőtte magát. A sebesülés miatt le is szerelték, és 1917-ben megszerezte az orvosi diplomát.
SZEGED ELŐTT KÖRBEJÁRTA EURÓPÁT
Először Pozsonyban kezdett dolgozni, majd Prágába, aztán Leidenben, később pedig Groningenben, Berlinben és Hamburgban is dolgozott. 1926-ban a korszak legnagyobb biokémikusa, Sir Frederick Gowland Hopkins Cambridge-be hívta. Az angol tudós arról is gondoskodott, hogy Szent-Györgyi Rockefeller ösztöndíjban részesüljön. Az ösztöndíjat később is megkapta, így az Egyesült Államokba is eljutott, Cambridge-ben pedig kémiai doktorátust szerzett.
KLEBELSBERG KUNÓ HÍVTA VISSZA MAGYARORSZÁGRA
Szent-Györgyi Albert időközben óriási hírnévre tett szert, és 1928 nyarán Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter visszahívta Magyarországra, hogy fellendítse a szegedi természettudományos kutatás. Még abban az évben, ősszel professzori esküt tett Szegeden, de először még két év fizetés nélküli szabadságot kért, hogy befejezhesse cambridge-i kutatásait.
SZEGEDEN FEDEZTE FEL A C-VITAMINT
Végül 1930-ban érkezett városunkba, és egy laboratóriumot is biztosítottak számára. Itt folytatta nyugaton megkezdett kutatásait, amelyek során egy, a mellékvesében és a citrusfélékben felfedezett rejtélyes sav után nyomozott, ami nélkülözhetetlennek bizonyult az emberi szervezet számára. Ez volt a C-vitamin, amelyet évtizedes munkával, a szegedi paprika segítségével tudott megmutatni a nagyvilágnak. Szent-Györgyi a hat szénatomra utalva először hexauronsavnak, majd a skorbut elleni hatása miatt aszkorbinsavnak nevezte el a vitamint. Felfedezéséért 1937-ben kapott orvosi-élettani Nobel-díjat.
AZ ÉLETE MÁS MOZZANATAI IS LEGENDÁSSÁ VÁLTAK
Igaz ugyan, hogy a C-vitamin felfedezése után hamarosan újabb tudományos kihívást talált magának (az izomszövetek mozgásának kémiai okait vizsgálta), de későbbi élete nem elsősorban laboratóriumi tevékenységéről ismeretes. Szent-Györgyi kifejezetten kalandvágyó volt: 1934-ben például motoros körutazást tett Európában, a második világháború alatt pedig, mivel elkötelezett antifasiszta volt, titkos akcióban is részt vett. A Nobel-díjas professzor jó angolszász kapcsolataira építve Kállay Miklós miniszterelnök Isztambulba küldte Szent-Györgyit, hogy a háborúból való magyar kiugrás lehetőségeiről tárgyaljon a szövetséges diplomatákkal.
A NÉMETEK TUDOMÁST SZEREZTEK AZ AKCIÓRÓL
A német titkosszolgálat azonban tudomást szerzett a kalandos küldetésről, és 1944. március 19-e után mindent megtett a Nobel-díjas kutató elfogásáért. Szent-Györgyit végül kémregénybe illő módon, a svéd követség közreműködésével menekítették át a szovjetek által már felszabadított területekre.
KÖZÉLETI SZEREPET IS VÁLLALT, DE VÉGÜL AMERIKÁBA KÖLTÖZÖTT
A professzor a felszabadított, ám egyúttal újra megszállt országban aktívan bekapcsolódott a közéletbe: elnöki tisztséget vállalt a Magyar–Szovjet Kulturális Társaságban, és bekerült azon tizenkét köztiszteletben álló személy közé, akiket előbb az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzetgyűlés hívott meg képviselőnek. Bár több közéleti feladatot is vállalt, a pártpolitikától mindvégig távol maradt. Mandátuma megszűnése után, a sokasodó koncepciós perek miatt 1947-ben elhagyta Magyarországot. Az Egyesült Államokban, a Boston közelében található Woods Hole-ban telepedett le. A helyi Woods Hole oods Hole Oceanográfiai Intézetben folytatta kutatásait, és 1955-ben amerikai állampolgárságot kapott.
AZ USÁBAN KÖNYVET IS ÍRT
Az Egyesült Államokban a kutatásaival egy időben is aktívan kiállt a béke mellett. Háborúellenes gondolatait az 1970-ben, a vietnami háború idején megjelent Az őrült majom című könyvében foglalta össze, amelyben az emberi civilizáció jövőjét és az élet fennmaradásának esélyeit latolgatta.
Életének ebből az időszakából a közelmúltban derült ki, hogy a magyar állambiztonsági szervek más emigráns kutatókhoz hasonlóan megfigyelték. Kedvenc tanítványa, Straub F. Brunó rendszeresen jelentett a kommunista rezsimnek. Erről korábbi cikkünkben írtunk.
KILENCVENHÁROM ÉVET ÉLT
Szent-Györgyi Albert idős korában is megőrizte szellemi frissességét: 70 évesen még megtanult szörfözni, és a kutatómunkáját és a közéleti szerepvállalását is egészen 1986. október 22-én bekövetkezett haláláig folytatta. A világhírű magyar tudós 93 évesen, Woods Hole-i otthonában hunyt el. Sokáig úgy tartották, hogy óceánparti házának kertjében temették el, végső nyughelye azonban a Woods Hole-i köztemetőben található.
Szent-Györgyi Albert városunkra és a szegedi tudományos életére gyakorolt hatása óriási. Többek között ezért dísziti az újszegedi 17-emeletes toronyházat 2023 óra az őt és Karikó Katalint ábrázoló falfestmény, és ezért található a Nobel-díjas tudós szobra az Szegedi Tudományegyetem Rektori épületének bejáratánál. A teljes alakú szobornál az egyetem minden évben paprikakoszorúval emlékezik.
