Az idei évben a világ elég jól megismerkedett a pandémia fogalmával: a koronavírus miatt szinte naponta elhangzik ez a szó, ami nagy embertömegeket érintő, több országra vagy földrészre, sőt akár az egész világra kiterjedő, fertőző betegség okozta járványt jelent. Az endémia ezzel szemben egy járványos betegség rendszeres és tömeges előfordulását jelenti egy meghatározott területen.
PANDÉMIÁBÓL ENDÉMIA
Azt, hogy mikortól számít egy járvány pandémiának, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hatáskörébe tartozik. Szakértők szerint, annak ellenére, hogy rendkívül nehéz megjósolni, mi lesz a COVID-19 sorsa, a betegség nem fog eltűnni még egy vakcina kifejlesztésével sem. Sokkal valószínűbb, hogy úgynevezett endémia lesz belőle – írja az IFL Science. Amennyiben a koronavírus ellen lesz védőoltás, és valamilyen szinten elérjük a nyájimmunitást (bár egyelőre nem tudni, hogy ez hogyan fog megtörténni), akkor is az a legvalószínűbb eshetőség, hogy pandémia helyett endémiává alakul át a járvány. Ez azért lehet így, mert mindig lesznek olyan közösségek, ahol fennmaradhat, ahol nem sikerül elérni a megfelelő mértékű nyájimmunitást.
MÉG TARTÓSAN EGYÜTT KELL ÉLNÜNK A VÍRUSSAL
Az is előfordulhat, hogy a közösségekben a vírus folyamatosan fennmarad majd, de nagyon alacsony számú megbetegedést fog okozni. Ezt is endémiának nevezzük. Ilyen például a malária is: mivel csak bizonyos területeken adott a megfelelő intézkedésrendszer és gyógyszer a betegségre, sok helyen még ugyanúgy fertőz, és járványt okoz különböző közösségekben. Szigorúan megfogalmazva endémia akkor jelentkezik egyébként, ha járványhelyzetben egy ember legalább egy másik embernek adja át a fertőzést, vagyis a reprodukciós szám 1. Endémiás helyzetben is rengeteg lehetséges forgatókönyv valósulhat meg, de egyvalami biztosnak látszik: a koronavírus nem megy sehova, jó darabig velünk marad még.
A NEVES SZEGEDI MATEMATIKUS, RÖST GERGELY IS FELKÉSZÍTETT MINKET A GYÖKERESEN ÚJ KIHÍVÁSOKRA
Elhúzódó járvánnyal számolhatunk: “még az új koronavírus elleni védőoltás megjelenése sem hoz varázsütésszerű változást, sokkal inkább a védekezés harmadik fázisát hozza el” – tudhattuk meg Oroszi Beatrix orvos-epidemiológustól aki a Semmelweis Egyetem munkatársa is egyben. Szegedi Tudományegyetem matematikusaként fémjelzett Röst Gergely szerint a matematikai modellek segíthetnek igazán az optimális oltási program kialakításában.
Forrás: 24.hu
