Szeged365 fotóriport: ajándék napsütés a mártélyi Tisza-holtág partján
Kaptunk egy délutánra való tavaszt a 2021-es január kellős közepén, Török Kornél fotóriporterünk pedig kapva kapott az alkalmon, kiugrott 10-ből 9 szegedi természetbúvár kedvenc kirándulóhelyére, a mártélyi Tisza-holtág partjára. Pazar látványt nyújtott a Tisza, az ajándék napsütés és az olvadozó hó triásza, gyönyörködj velünk a késő téli mesevilág szépségeiben!
HÉTVÉGI KIRÁNDULÁST TERVEZEL? KÉPBE HOZUNK A KÖRNYÉK EGYIK LEGSZEBB BARANGOLÓHELYÉVEL
Mártély, Tisza-holtág és tájvédelmi körzet.
Ha Te is imádsz arra csavarogni, azért, ha eddig kimaradt volna az életedből a Szegedtől légvonalban 25, bringával 32 kilométerre lévő természeti csoda, íme pár hasznos infó róla:
- A mártélyi Tájvédelmi Körzet, a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán létesült, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként. Védetté, 1971-ben nyilvánították.
- Mint tájemlék sajátosan magyar adottság, mert az alföldi parasztság régmúlt idők mostoha szociális körülményei között létrehozott egyik legjelentősebb eredményét, a kézi erővel megépített 3500 km hosszú gátrendszert és a 170 km hosszú folyómeder kialakítását mutatja be.
- A több mint 2000 hektáros védett hullámtér Mártély magasságában kezdődik, északi határa a mártélyi Holt Tisza.
- A tájvédelmi körzet növénytakarójára jellemző az ecsetpázsitos mocsárrét, a holtágakban tömeges állományokat alkotó sulyom, a békatutaj, rucaöröm, a különböző békaszőlők, a vízidara, s egy viszonylag ritka békalencseféle.
- A terület gerinces faunája a szomszédos Sasérrel egyetemben 1947 óta a Madártani Intézet állandó kutatóterülete. A vizsgálatok során a két területről 37 halfajt, 34 emlőst, 119 fészkelő, és 124 átvonuláskor észlelt madarat vettek számba.
- A gerinctelen állatvilág legérdekesebb képviselője a tiszavirág, amely a múltban és újabban, szerencsére ismét hatalmas állományban tenyészik e szakaszon. A kérészek egykori megfogyatkozása a halfauna tiszai nevezetességét a kecsegét is érzékenyen érintette, mert az igen gazdag kecsegeállománynak a kérészlárva képezi elsődleges táplálékbázisát.
- A körzet madárvilága a saséri természetvédelmi terület faunájával nagyjából azonos. A Barci réten itt is kialakult az utóbbi években, egy vegyes gémtelep, kiskócsag-, üstökösgém-, bakcsó- s egy másik erdőrészben vörös- és szürkegém állománnyal. Itt azonban, nem rendszeresen, csupán áradásos években költenek e madarak. E környék a meglehetősen ritka, környezetigényes fekete gólyák rendszeres átvonulási helye is. A fagyok beálltával viszont a Barci rét magasságában az örvényes Tisza nyújt a teljes jégtakaróig szálláslehetőséget az állóvizekről kiszoruló vadrécetömegnek.
SZEGED 365 FOTÓRIPORT A TISZA GYÖNGYSZEMÉRŐL
Egészen különleges hangulatot áraszt a holtág partja szezonon kívül – nincs üvegtigris, nincsenek horgászok, vízibicikli-bérlő családok és röplabdázó csajok sem. Olvadozó hótakaró és szikrázó napsütés viszont annál inkább:
Szerda délután valahogy nem pörgött a vízibringa-kölcsönző:
Elárvultan bámultak a régi csónakok:
Nem terjengett hot dog illata az Üvegtigrisből:
…és csak úgy üresen, vészjóslóan úszott a vízen a Péntek 13 filmeket idéző stég. Nem véletlenül van rajta a figyelmeztető tábla, már látjuk is, ahogy a gyanútlanul rálépő fotóriporterünkért már a harmadik lépésnél kiugrik egy hokimaszkban ázó Jason Vorhees:
Szóval, szerda délután Mártélyon úgy általában semmi sem történt. De pont így volt jó, ha van egy szabad délutánotok a hétvégi – 10 fokos cidri beköszönte előtt, ugorjatok ki, garantáltan fel fog tölteni a hely atmoszférája:
TÉL VS NYÁR: ILYEN VOLT A TISZA-HOLTÁG AUGUSZTUS VÉGÉN
Télies táj kontra zöldellő lombkoronák? Döntsd el Te, melyik tetszik jobban – a gyöngyszemet augusztusban is megörökítettük, íme az akkori fotóriportunk: