Kikapcs

Karantén Programajánló speciál: nézzünk Szegedhez köthető filmeket!


- Hirdetés -

Ez pusztán egy játék a részemről, filmes kalandozásra hívlak, nézzük meg, milyen játékfilmek kötődnek Szegedhez, a forgatási helyszíneket illetően, és ha van kedved, akkor vegyél elő egyet, és nézd meg. Ez egy sorozat első része, tervezek még retro, de szórakoztató magyar játékfilmekkel is jönni, illetve leírom, mely filmek szerintem a magyar filmtörténet azon remekei, amit egyszer mindenkinek látni kell, függetlenül attól, hogy szórakoztató vagy éppen elgondolkodtató, esetleg mindkettő. De most jöjjenek a Szegedhez köthető filmek. Szigorúan laikus szemmel. Van-e olyan, amit kihagytam a felsorolásból, és fontos megemlíteni?

Valószínűleg ha azt mondom, Szeged és film, akkor mindenki, akinek van egy kevéske rálátása is a témára, az Dobray György Szerelem trilógiáját mondja. És teljesen igazuk van, úgyhogy én is ezzel nyitok. Az, aki szereti tinédzser szerelmi történeteket, annak tetszeni fog a Szerelem első vérig. De nem valami könnyed amerikai limonádéra kell számítani. Aki a 80-as évek második felében fiatal, mondjuk 14-20 év közötti volt, és Szegeden élt, annak lehet egy jó sztorija a film forgatásáról. Nekem is vannak olyan, ma már terméászetesen a negyvenes és ötvenes éveikben járó ismerőseim, akik jó sztorikat meséltek arról, milyen is volt statisztaként szerepelni.


- Hirdetés -

A sorozat második része, a Szerelem második vérig még szintén sikeres volt. A harmadik részt, a Szerelem utolsó vériget, amikor néztem, inkább az volt az érzésem, hogy azért készítették el, hogy el lehessen mondani, hogy trilógiát gyártottak. De térjünk vissza az első részhez. Azt hiszem, hogy aki ennek a videónak csak az elejét, az első jelenetét nézi, sok ismerős helyszínt láthat:

https://www.youtube.com/watch?v=dhJ5v9RJmzI

Szabó István kapta a magyar rendezők közül az első játékfilmes Oscar-díjat a Mephisto című filmért. Egyesek német, mások Brandauer-trilógiának hívják a 80-as években készült három művét, a Mephisto mellett a Redl Ezredest és a Hanussent. Mindhárom film főszereplője Klaus Maria Brandauer, származásas szerint osztrák színész. A mi szempontunkból most az utolsó, tehát a Hanussen című film a lényeg. Ezt a filmet is, akárcsak a másik kettőt jelölték legjobb idegennyelvű film Oscarra (a Mephisto el is nyerte a díjat).
A Hanussenben számos jelenet játszódik színházban. A film cselekménye szerint Berlinben, azonban ezeket a jeleneteket a Szegedi Nemzeti Színházban vették fel.
Hanussen, akárcsak a másik két film főszereplője, valós történelmi személyiség. Erik Jan Hanussen Hitlernek volt a látnoka, parafenomén, akit azonban agyravágyása miatt 1933 márciusában megöltek a nácik. Szabónál azonban nem a történelmi portré megfestése volt a lényeg, hanem a szereplők és a történet földrajzi, történelmi és társadalmi kontextusba helyezése. A film operatőre, Szabó kollégája és alkotótársa, Koltai Lajos. Az ő neve garancia arra, hogy magas színvonalú, izgalmas képi és fényvilágot kapunk a Hanussenben. Ez többszörösen beigazolódik a film során.

Egy jelenet Szabó István Hanussen című (1988) filmjéből (Fotó: imdb)

Szabó azóta ismét forgatott a Szegeden. Legújabb alkotásában, a Zárójelentésben újra a Szegedi Nemzeti Színház tűnik fel. A film főszereplője ismét Brandauer, aki ezúttal egy neves budapesti kardiológus professzort játszik, akit nyugdíjaznak, mire ő szülőfalujába megy, ahol háziorvosi munkát vállal. Ám hamar kiderül, az élet nem olyan idilli, mint ahogy ő azt hitte, a faluban is kisstílű politikai játszmák folynak.

2009 nyarán egy ismerősöm elhívott a Szegedi Ifjúsági Napokon egy felvételre, hogy a színpad előtt táncoljunk, úgysem leszünk rajta a filmen. Elmenetem, és mozogtunk egy sort egy színpad előtt, ahol valamilyen koncert ment akkor, a beállítás szerint. Azt kell mondjam, hála istennek nem kerültünk bele a filmbe. Nem csak azért, mert alkalmatlan voltam bármilyen jelenetre, még ha az arról is szólt, hogy egy zenei koncerten táncoljunk a színpad előtt, hanem mert a portfóliómba sem szívesen írtam volna bele, hogy abban a filmben szerepeltem.
Ha Koltai Róbert rendezői munkásságát fel fogják eleveníteni tanórákon, akkor a Sose halunk meg, esetleg a Csocsó, avagy éljen május elseje fog szóba kerülni. Semmiképpen sem a Magic Boys, amelynek egyes jeleneteit az Anna fürdőben forgatták, de feltűnik a Szegedi Nemzeti Színház és a Pinceszínház is. A stáb itt is több napra Szegedre költözött.
Maga a film, hát hogy is mondjam, visszafogottan ujjonganék érte. Hiába próbálta Koltai Róbert annyira Guy Ritchiesre és Tarantinosra venni a figurát, hogy még a színészeik közül is kettőt (Michael Madsen és Vinnie Jones) elhívott szerepelni, az egész egy katyvasz leginkább. Ebből látszik, hogy jó alapanyagok összegyúrása sem mindig eredményez jó filmet. Ráadásul ha még hozzávesszük azt, hogy a fenti két nemzetközi rendező mellett a cselekmény eleje némileg emlékeztet a Tony Curtis, Jack Lemmon és Marilyn Monroe főszereplésével játszódó Van aki forrón szeretire, akkor ez hatványozottan igaz.

Vannak persze más, Szegedhez köthető filmek is, mint például az 1971-es Rózsa Sándor sorozat, Oszter Sándorral a főszerepben. Te tudsz még olyan országos nagyjátékfilmet mondani, melynek egy részét vagy egészét Szegeden vették fel?


- Hirdetés -

- Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb