- Hirdetés -
KikapcsMindenmás

Menjünk vagy ne menjünk? Giga-fotóriport Szeged kedvenc parkjaiból

Kitört a hétvége, itt a tavasz, Szeged továbbra is meseszép (sőt, tavasszal a legszebb), adná magát, hogy szabadidős programoknak hódoljunk: kocogjunk a gyönyörűséges ligetünkben, romantikázzunk a Vértó partján… Egyetlen bökkenő van csak, úgy hívják, koronavírus. Most hétvégén is érvényben vannak a kijárási korlátozások, a kérdés már csak egy:


- Hirdetés -

Menjünk vagy ne menjünk?


- Hirdetés -

Arról, hogy a szegediek hogy döntöttek, Szabó Dávid kollégánk fotóriportja árulkodik. Péntek délután Szeged három ikonikus, szabadidős zöldövezetében jártunk:

  • Erzsébet Liget
  • Vértó
  • Zápor tó

Ránézünk a fotókra és már érezzük is a csábítást: “nem kimenni” ezekre a helyekre legalább olyan nehéz, mint visszautasítani a hozzánk vágott Ferrari-slusszkulcsot vagy hűvösen nemet mondani az Év Playmate-je választás összes döntősének, együtt.

PÉNTEK DÉLUTÁN A LIGETBEN

Dávid nem volt magányos, de azért a Szegedi Majálist idéző telt ház még odébb volt. Botka László pénteken bejelentette, most hétvégén is fenntartja a kijárási korlátozásokat, ennek értelmében egyébként nem tilos kimenni a ligetbe:

A szabadban lenni, sportolni vagy kutyát sétáltatni legfeljebb napi egy órában lehet a hétvégén, azt is egyedül, vagy csak azokkal, akikkel egy háztartásban élnek.

Tehát, ha már nagyon nem bírjuk a négy fal között, stopper Buksi hátára felköt, irány a liget, szigorúan egy órára, tisztes távolban a többi szegeditől:

RÓKUS, MI ÍGY SZERETÜNK: A MESESZÉP VÉRTÓ PARTJÁN SÜTKÉREZVE

Dávid második péntek délutáni portyája a Vértóhoz vezetett, ha már itt tartunk, morfondírozzunk egyet a titokzatos Vértó elnevezésen:

Bálint Sándor szerint egy közeli vágóhídról kifolyó véres víz festette vörösre a tó vizét, így keletkezett a köznyelvben a Vértó elnevezés. Bár Bálint említi, de a korabeli térképeken nincs nyoma vágóhídnak errefelé, a környéken a 20. század első éveiig csak szőlőskertek és gyümölcsösök voltak, a lakott terület határa pedig több száz méterre délre volt. Többször fölmerül a név magyarázataként, hogy a gázgyári szennyvíz festette vörösre a tó vizét, ám az egykori rókusi gázgyártól a Vértó 1,2 kilométernyire, míg a Búvár-tó és a Városgazda tó csak 400, illetve 450 méter távolságra fekszik, a szennyvíz bevezetése tehát azokba lett volna kézenfekvő. A köznyelvi elnevezés helyett a 20. század elején már a Vöröskereszt-tó elnevezés tűnik fel a térképeken. A tó hivatalos neve akkor is Vöröskereszt-tó volt, amikor az 1970-es években elkezdődött a tavat körülölelő lakótelep építése. A lakótelep építésekor több a tóhoz közel eső hely is a Vértó elnevezést kapta. 

Két dolog biztos:

  • 1.: a Vértó Rókus legszebb része
  • 2.: péntek délután relatíve sokan, de fegyelmezetten voltunk kint

ZÁPOR TÓ: TARJÁN ÉKSZERDOBOZA

Ha már szabadidős placcokat fotóztunk, a Zápor tavat nem hagyhattuk ki, imádjuk a szépségét, a hangulatát, ennek a helynek varázsa van. Sőt, még horgászni is lehet, lásd Dávidunk fotóit…

Péntek délután így festett a helyzet:

Konklúzió?

Szeged Magyarország legszebb, leghangulatosabb városa.

Hogy maradjunk vagy menjünk? Ezt Rátok bízzuk, ha az utóbbit választjátok, tartsátok be a szabályokat: maszk, tisztes távolság, maximum egy óra.


- Hirdetés -
- Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb