A Blog személyes műfaj, ezért aki ismer, tudja mire számíthat ebben a hétről hétre jelentkező vélemény-riport sorozatban tőlem. Aki meg nem ismer, annak is tiszta lesz, ki a csuda az a Lévai Feri, ha elolvas három ilyen bejegyzést. Nem vagyok egy bonyolult gyerek. Szeretem a sportot, tisztelem a sportembereket és szeretem Szegedet is. Ebből induljatok ki amikor az írásaimat olvassátok.
MIÉRT ÉPPEN ÁPRILIS?
Április megvan? Szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, de gyönyörű és reménykeltő. Egyik kedvenc hónapom, mert a feleségem is akkor született. De mi köze ennek a sporthoz? Most mondom.
Félig meddig bennfentesként látom élsportolóink életét. Egyrészt mert magam is sportoltam, másrészt mert jelenleg is a Szeged-Csanád Grosics Akadémia sajtófőnöke vagyok, harmadrészt meg azért, mert sportújságíróként is sokat foglalkozom velük. Szerencsére mindenki szinte azonnal megnyílik, amikor őszinte érdeklődést tapasztal. Márpedig engem tényleg érdekelnek a sportolók, úgy egyben, nem csak a teljesítményük, aktuális formájuk, hanem az út is, amin eljutottak odáig, ahol tartanak.
A CSILLOGÓ FELSZÍN – RAGYOGÓ NAPSÜTÉS
A felszínt mindenki látja. Sok pénz, rivaldafény, rajongás, jó kocsi, szép feleség/férj. Ezzel nincs semmi baj, csak azt felejtik el sokan, hogy a fényben a szereplők mennyi időt töltenek el, milyen gyakran cserélődnek és mit tettek meg azért, hogy oda eljussanak. Na, engem pont ez érdekel, meg még valami. Hogy hova kerülnek, amikor kilépnek (vagy kilökik) őket a porondról.Szerintem úgy igazságos a megítélésük, ha a teljes képet nézzük.
ÁRNYOLDAL – SÖTÉT FELHŐK
Kezdjük azzal, hogy rengeteg áldozat, verejték, fájdalom, lemondás kövezi ki azt az utat, amíg valaki eljut mondjuk a kajak-kenu válogatottba vagy a Pick-Szeged esetleg az NB II-es labdarúgó csapat kezdőjébe. Ez is megérne egy misét, de most nem erről akartam írni, szóval kanyarodjunk vissza oda, hogy a sportoló kap egy jó zsíros szerződést valamelyik csapattól. Eleve, ha van ügynöke, akkor már lead egy jó nagy részt a tortából neki. A másik, hogy általában egy szezonra szólnak a megállapodások, vagyis kevesebb, mint egy évre. És van benne pár olyan kitétel, ami olyan, mint az április….például egy kajak-kenus esetében prémium azért, ha világbajnokságon, olimpián érmet szerzel. Mi sem könnyebb, ugye? Egy csapatjátékos esetében az is emel a béren, ha kezdő valaki, vagy gólt szerez, stb. De mi van, ha az edzőnek nem szimpatikus és nem rakja be, vagy csak a játékrendszerhez nem passzol és nem rakja be, vagy igazolnak egy jobbat arra a posztra és nem rakja be. Rögtön kevesebb az a pénz, ami miatt sokan irigylik az élsportolókat.
Tegyük fel, hogy bekerülsz a kezdőbe, minden klappol, az edzőnél is jól fekszel, jó formában vagy. De az ellenfél dolga, hogy megállítson és véletlenül ez úgy sikerül, hogy lesérülsz…..egy pillanat alatt kint vagy a rivaldafényből, lehet, hogy az egész szezonod elúszott. Ilyenkor, mintha nem is léteztél volna. Elfelejtenek egy hét alatt. A pénz se csordogál, a további karriered is sokkal nehezebben tudod építeni. Kit érdekel? Senkit. Na, ez is az élsport része!
KÜLSŐ TÉNYEZŐK – VIHAROS SZELEK
És akkor térjünk rá erre a speciális szezonra, amit a koronavírus-járvány még megspékelt. Mert az milyen, hogy egyedül, otthon kell edzened, miközben azt sem tudod, hogy mire. Mi lesz a bajnoksággal? Lefújják, megy tovább? Totális bizonytalanság, kiszámíthatatlanság.
Játszunk egy kicsit el a gondolattal, hogy a MOL-Pick Szeged játékosai vagyunk és szárnyal a csapat, a bajnokságban is jók vagyunk, ontjuk a gólokat, a BL négyes döntő is elérhetőnek tűnik, hiszen már legyőztünk igazi gigászokat is. Ez lehet pályafutásunk legkiemelkedőbb éve, ezért dolgozunk évtizedek óta, erre tettünk fel mindent…..és BUMM! Beüt a ménkű, itt a vírus, minden sorozatnak vége. Nem a mi hibánkból. Az egész életünk máshogy alakulhatott volna. De a sportban nincs ha. Most persze nem ünnepelnek, nincs sok irigyünk. Mintha nem is léteznénk.
Szóval az élsport, pont olyan, mint az április: kiszámíthatatlan, változékony de gyönyörű és reménykeltő, mert olyasmi, ami rámutat, hogy mi emberek többek is lehetünk. Lehetünk önfeláldozóak, nagylelkűek, sportszerűek és ha akarjuk, lehetünk sikeresek is. Hajrá Szeged!
Lévai Feri
