Közélet

Magyar Honvédség: kaland, változatosság és biztos megélhetés

A Magyar Honvédelem Napját ünnepeljük május 21-én, ugyanis 1849-ben ezen a napon foglalták el Görgey Artúr csapatai Budát. Jelenleg hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonák vannak a Magyar Honvédség kötelékében. A sorkatonai szolgálat megszűnése óta hatványozottan fontos a toborzás, 2004 óta ugyanis már csak önkéntes katonai szolgálat létezik, ezért volt fontos az országos toborzórendszer kialakítása.

Magyarországon minden megyeszékhelyen van toborzó iroda, bárki bárhol jelentkezhet, nem csupán a lakcíme szerint illetékes központban. Szegeden ez az iroda a Mars tér mellett, a Dr. Boross József utca 5. szám alatt található. Itt beszélgettünk a Magyar Honvédségben vállalható szolgálati formákról, a hozzájuk kapcsolódó előmeneteli és oktatási lehetőségekről, a Honvéd Kadét Programról és a honvédséghez kapcsolódó ösztöndíj rendszerről Hári László alezredessel, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Szegeden működő 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központjának parancsnokával.

Sz365: Jelenleg Magyarországon már csak önkéntes alapon lehet a Magyar Honvédség tagjának lenni. De ez több szolgálati formát takar. Mik pontosan ezek a formák?

HL: Valóban, 3 ilyen szolgálati forma létezik: a hivatásos, a szerződéses illetve az önkéntes tartalékos forma. Ezek több mindenben különböznek, rendfokozatban, előmeneteli lehetőségekben, kiképzésben és oktatásban, valamint a feladatokban egyaránt. A legegyszerűbb megkülönböztetés az, hogy ez egy hosszútávú életpálya, vagy egy rövidebb életszakaszra terjed ki. Az első esetben beszélhetünk a hivatásos katonákról, akik képzettségüket katonai intézményekben szerzik meg. Ez a klasszikus katonai pálya, például a lövész, tüzér, harckocsizó fegyvernem, illetve a műszaki szakcsapatok tisztjeit és altisztjeit sorolhatjuk közéjük. Ezen belül lehetnek ők altisztek, az őrmestertől a főtörzszászlósig terjedő rendfokozatban, akik az MH Altiszti Akadémián szerzik meg a képzettségüket, és vannak a hivatásos tisztek, akik katonai képzésre járnak és a polgári BSC képzéssel megegyező képesítést szereznek Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. Ezeket a fiatal tiszteket avatják minden év augusztus 20-án a budapesti Kossuth téren, hadnagyi rendfokozatban. Ez egy életpálya, ami a nyugdíjig tart, jelenleg 65 éves korig. Itt minden egyes beosztás valamilyen végzettséghez kötött.

Hári László alezredes (Fotó: Szabó Dávid)

A szerződéses szolgálat ezzel ellentétben határozott idejű. Az ő katonai szolgálatvállalásukra határozott idejű szerződést köt annak a katonai szervezetnek a parancsnoka, ahova jelentkezik, Csongrád megyében például Hódmezővásárhelyre vagy Szentesre. Itt is megkülönböztetünk rendfokozatokat a legénységi állomány, az altisztek és a tisztek között. A legénységi állomány tagjai legalább 3 évre, míg az altisztek és a tisztek 5 évre kötnek szerződést. Ezen szerződések meghosszabbíthatók, szintén 65 éves korig. A két rendszer között lehetséges az átjárás, amely a katonai életpálya egyik eleme. Például, ha van egy civil mérnök, informatikus, aki szerződést köt a Magyar Honvédséggel, van rá mód, hogy az addigi előmenetele szerint hivatásos állományba átkerüljön. De vannak olyanok is, akik ezt a szerződéses jogviszonyt 15-20 évig tartják fenn, aztán nem kívánják meghosszabbítani, számukra még mindig ott a lehetőség, hogy önkéntes tartalékos katonaként szolgáljanak.

A harmadik lehetőség az önkéntes tartalékos katonai szolgálat. Ennek egyik fajtája a területvédelmi tartalékos szolgálat, amely során az ezt választó katonák a megyében teljesítenek szolgálatot. Csongrád megyében 7 ilyen járási területvédelmi század van, amely a megyei zászlóaljba tartozik, ez szintén itt van a Dr. Boross József u. 5. szám alatt. Ez nem főállás, hanem munka vagy tanulás melletti, önként vállalt szolgálati lehetőség. A Csongrád megyei tartalékosok helyben, alapvetően a hétvégéken vesznek részt a kiképzési feladatokban, és ha szükség van rájuk, akkor a konkrét feladatokban történő részvételük is itt történik.

Másik fajtája ennek a jogviszonynak az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat, ezek a katonák azokat a tartalékosokat jelentik, akik kiegészítik, esetenként helyettesítik a hivatásos vagy szerződéses állományt, sőt, a külszolgálatokban, missziókban is részt vehetnek, az alapkiképzésük egy megszakítás nélküli, maximum 25 napos felkészítést jelent.

A kiképzésük is különböző, a területvédelmi tartalékosok esetén figyelve arra, hogy minél kevesebbet legyenek távol a munkából és a tanulásból, általában hétvégén, munkaidőn kívüli modul-rendszerben történik. Egyébként 2017 óta 250 területvédelmi tartalékos szerződés került megkötésre Csongrád megyében, ebből közel ötven egyetemista. Büszkék vagyunk arra, hogy nagyon minimális a lemorzsolódás, sőt, azóta többen választották a szerződéses katonai szolgálatot, amely szintén a szolgálati formák közötti átmenet lehetőségét mutatja.

További lehetőségként július 1-től a Magyar Honvédség bevezeti az ún. speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, a jelentkezési feltételekről és a bekerülési folyamatról hamarosan lehet érdeklődni toborzó irodáinkban.

Sz365: Bármelyik típusú szolgálatot figyelembe véve, amikor toborozzák az embereket, mi a legfőbb motiváció számukra?

HL: Nagyon sokféle motivációval találkozunk, ezért is szép a szakmának ez a része, a toborzás, sok történet jön velünk szembe. Tavaly a megyében 68 rendezvényen vettünk részt. Általános jelenség a kihívás, a kaland, a változatosság keresése. Volt például olyan egyetemet végzett, sőt, szakvizsgával rendelkező orvos, aki eljött az egyik toborzó programunkra, és elmondta, hogy mást, nem hétköznapit akar csinálni, neki nem elég az, amit a kórházi munkától kap, neki több izgalom, adrenalin kell, és szeretne kutató-mentő katonaorvos lenni, és szeretne helikoptereken dolgozni, bevetésre menni. Ez teljesen rendben van, a katonák élete változatos, a kiképzésektől kezdve a missziókon át, a gyakorlatokról, a lövészetekről, az ejtőernyőzésről szól. Közel négyszáz különböző munkakörünk van, a lövészkatonától a katonaorvosig, a tüzértől a repülőgép-szerelőig, és még hosszasan sorolhatnám. Tehát a minden érdeklődőnek az érdeklődésének, motivációjának és természetesen a honvédség mindenkori szükségleteinek megfelelően tudunk beosztást ajánlani. Másrészt kiszámítható és biztos megélhetést tud nyújtani a honvédség, az érettségivel vagy annál magasabb végzettséggel rendelkező közkatona keresete az első évben bruttó 300.000 Ft, és ezt még nagyon sok juttatás egészíti ki (SZÉP kártyára történő utalás, utazási költségtérítés, laktanyai elhelyezés, lakhatási támogatás, egészségügyi ellátás, kedvezményes üdültetés, stb.) Természetesen vannak specialisták, mint a vadászpilóták, ejtőernyősök, nekik a juttatásuk igazodik a fokozott terheléshez.

Sz365: Ráadásul úgy tudom, a tanulmányi előmeneteli rendszer is fennáll, biztosított.

HL: A hivatásos katonák katonai tanintézményekbe járnak, ezeket a Honvédelmi Minisztérium tartja fenn. Az altisztek az MH Altiszti Akadémián tanulnak. A másik képzés pedig a tiszti alapképzés, ez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyik, ők az MH Ludovika Zászlóalj tiszt-jelölt hallgatói, ez egy 4 évfolyamos képzés, amelynek a végén diplomát és katonai végzettséget kapnak. Vannak továbbá olyan képzések, amit a hadsereg ugyan nem folytat, ilyen az orvosi, vagy speciális mérnöki képzés, de létezik az úgynevezett Honvédelmi Ösztöndíj program, középiskolásoknak, egyetemistáknak egyaránt. Ezenkívül van egy Lippai Balázs Esélyegyenlőségi Ösztöndíj elnevezésű programunk is, ezzel például a hátrányos helyzetű fiatalokat tudjuk megszólítani, illetve önkéntes tartalékos ösztöndíj programunk is létezik.

A fő fókusz az egyetemistákon van, orvosokra, mérnökökre, informatikusokra  a Magyar Honvédségnek is szüksége van. Tehát ők megszerzik a polgári végzettségüket, és utána a hadsereg vállalja a kiképzésüket, például katonaorvosnak. De a szakképzésben tanulóknak is van lehetőségük az ösztöndíjra, hiszen jól képzett szerelők, logisztikusok, egészségügyi szakemberek is kellenek a haderőnek. Az ösztöndíj program komoly pénzügyi összeget jelent, egyetemistáknak például a honvédelmi illetményalap 300%-a, jelenleg 133.800 forint, ha utána vállalják, hogy hivatásos vagy szerződéses állományba kerülnek.
Az altisztképzés keretében beindult az egyéves „Acélkocka” nevű, tanfolyamrendszerű képzési forma, melyre érettségi után lehet jelentkezni. A képzési idő megoszlik egy alaptanfolyam és szakmai tanfolyam között. A múlt évben 24 Csongrád-megyei fiatal gondolta úgy, hogy megméretteti magát a felvételin.

Sz365: Hamarosan azonban Szegeden is elindul egy képzés.

HL: Erről februárban írt alá stratégiai megállapodást a Szegedi Tudományegyetem és a Honvédelmi Minisztérium. Ennek alapján az egyetem hallgatói számára elérhetővé válik a honvédelmi ismeretek tantárgy digitális, online formában történő elérése, a vizsgáért kredit pontot kapnak, sőt a tartalékos tisztképzés egyik modulját is teljesítik ezzel. A későbbiekben pedig részt vehetnek a tartalékos tisztképzés gyakorlati felkészítési programjában is

Sz365: Csongrád megye két kiemelkedő alakulattal rendelkezik, Hódmezővásárhelyen és Szentesen. Ez generálhatja a megyében az érdeklődést?

HL: Említtetem, hogy az elmúlt három évben 250 önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező – akikből 50 az egyetemista – toborzását, szerződésének előkészítését végezte el a szegedi toborzó iroda. A tavalyi évben több mint 2000 fő érdeklődő regisztrált nálunk, akiket a katonai szolgálat valamilyen formája érdekelt. Ebből több mint 400-an jelentkeztek valamilyen katonai szolgálatra, 300 fő konkrét szerződést kötött, tavaly 84 volt ezek közül tartalékos. Ebben az évben, májusig mindent felülmúlt az érdeklődési kedv, eddig 600-an érdeklődtek a katonai szolgálat iránt Csongrád megyében. Fontos, hogy Csongrád megyében két ilyen fontos laktanya is van, nem kell az embereknek messzire menniük, akár szerződésesek, akár munka mellett, tartalékosként végzik a szolgálatot.

Sz365: Beszéltünk már sokat az egyetemistákról, de létezik fiatalabbaknak egy úgynevezett Honvéd Kadét Program is.

Igen, ez egy komplex honvédelmi nevelési-oktatási program. A honvéd középiskolai rendszer egészen a 90-es évek közepéig, 2000-es évek elejéig működött Magyarországon, katonai szakközépiskolai, illetve honvéd kollégiumi rendszerben. Én magam is ilyen katonai szakközépiskolába jártam Szolnokon, és repülőgép-szerelőként és hivatásos tiszthelyettesként végeztem. A honvéd kollégisták sokszor polgári iskolákba jártak, de a kollégiumban katonai nevelést kaptak. Amennyiben szakközépiskolába jártak, akkor amint elvégezték, hozzám hasonlóan már őrmesterként avathatták fel őket. A honvéd kollégisták a továbbtanulás miatt jártak oda, köztük többen is magas rendfokozatot és beosztást értek el a honvédségben és a rendvédelmi szerveknél.

A Honvéd Kadet Programnak 3 formája van:
– Egyrészt, egy civil középiskola úgy dönt, hogy részt vesz a programban, van egy honvédelmi alapismeretek, választható érettségi tantárgy. Az iskolában ezt közismereti tárgyként tanítják. Akkreditált pedagógus tartja, a civil pedagógus a honvédség által biztosított képzésen vesz részt, ahol megtanítják neki ezt a tárgyat. Az iskolát egy katonai partnerszervezet támogatja, és biztosítja a tanórán kívüli különböző honvédelmi programokon részvételt, mint egy tábor, egy honvédelmi verseny, lövészbajnokság.
– Másodsorban létezik a civil iskolákban indítandó honvédelmi szakképzési program. Ilyet a honvédelmi miniszter jogosult indítani, OKJ rendszerben. Most szeptemberben Csongrádon, a Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskolában egy fegyvertechnikusi képzés fog elindulni. Ez egy 6 éves képzés, fegyverműszerészi technikusi végzettséget ad, és természetesen érettségit. A 18. életévének betöltése után pedig beléphet önkéntes tartalékosnak az utolsó 2 évben, a 12. évfolyam után. Csongrád megyében a hódmezővásárhelyi és a szentesi alakulatnak is van ilyen partneriskolája, és most már Szegeden is van, a Csonka János Szakgimnázium és Szakközépiskola.
A program legmagasabb foka a Honvéd középiskola, ebből 1 van Magyarországon Debrecenben, a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium. A végzést követően ki-ki elképzelése szerint jelentkezhet szerződéses katonai szolgálatra, illetve továbbtanulhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán vagy az MH Altiszti Akadémián.  A program nem arról szól, hogy kötelező katonának lenni. Olyan diákok, tanulók, hallgatók vesznek részt ebben a programban, akik megismerhetik és megérthetik a honvédelem mint nemzeti ügy fontosságát.

Fotó: Szabó Dávid

Sz365: Most nagyobb részt a középiskolásokról, korábban az egyetemistákról beszéltünk. Mennyire jellemző, hogy náluk idősebbek jelentkeznek, és nem tartalékosnak?

HL: Ez is jellemző. Említettem az orvos esetét, aki szeretett volna mást, izgalmasat csinálni, és ez nem egyedi. Akad olyan ember, aki például ért az autószereléshez, de munkáját elveszítette. Ha bármelyik alakulatnál, mondjuk Csongrád megyében van üresedés, akkor ez egy kiváló elhelyezkedési lehetőség szerződéses katonaként. Bárki, aki kedvet érez, dönthet úgy, hogy valamilyen formában csatlakozik a Magyar Honvédséghez, nyilván alkalmasnak kell lennie a katonai szolgálatra, és teljesítenie kell egy alapkiképzést, ahogy már említettem. Az alsó korhatár 18 év, a felső 65.

Fotó: Szabó Dávid

Sz365: A kérdést nem csak a járvány szüli, bár hatványozottan aktuálissá teszi: hogyan lehet jelentkezni a Honvédséghez?

HL: Várjuk a jelentkezéseket személyesen, a Dr. Boross József u. 5. szám alatt található toborzóirodánkban, de – a vírushelyzetre tekintettel – elektronikus úton is, a [email protected] e-mail címen vagy a 62/554-070-es telefonszámon. Aki a központi Online Toborzó Irodán keresztül szeretne jelentkezni, az [email protected] e-mail címre küldheti el az önéletrajzát, melyet eljuttatnak hozzánk és mi felvesszük a kapcsolatot az érdeklődővel.

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb