Hirdetés
Hirdetés
1.7 C
Szeged
2021, január 19., kedd

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Blog Szabadságharcos mártír vagy rendbontó csőcselék? Fogalomhatározó kisokos, szegedieknek

Szabadságharcos mártír vagy rendbontó csőcselék? Fogalomhatározó kisokos, szegedieknek

Lemaradtál az utóbbi napok amerikai eseményeiről? Nem tudta még elégé beléd sulykolni a nemzetközi és országos média, hogy a májusban gyújtogató-fosztogató Black Lives Matter szabadságharcos hősökkel szemben micsoda senkiházi csőcselék volt a washingtoni Capitolium előtt felvonuló, majd oda beözönlő tömeg? Segítünk, íme egy United States of B̶u̶l̶l̶s̶h̶i̶t̶ America fogalomhatározó kisokos, szegedieknek.

Mielőtt még bárki benézné a bevezetőben elkövetett ironizálásomat, egy kis vasárnap esti gondolatébresztő következik arról, hogy mit, hogyan adagol be a világsajtó, mennyit jelent az, hogy kinél van a narratíva kontrollja. A fókusz a májusi Black Lives Matter eseményeken és a héten, az elektori voksok összesítésekor kitört Capitolium-balhén van, két karakterre fókuszálva, az egyik George Floyd, a másik pedig a héten történt zavargásokban agyonlőtt 35 éves anyuka, egyben veterán katona, Ashli Babbitt.

KÉT BALHÉ, KÉT ÁLDOZAT, KÉT NARRATÍVA

Furcsa összehasonlítás, de tökéletesen tükrözi, mennyit jelent, hogy melyik karaktert hogyan szeretné tálalni a média. Floyd vs Babbitt, a híradások tükrében.

GEORGE FLOYD

Többszörösen visszaeső elítélt bűnöző volt, aki 5 évet kapott fegyveres rablásért, plusz arra specializálódott, hogy egyedülálló nőket támadott meg és rabolt ki. Május 25-én egy rendőri túlkapást követően halt meg, Minneapolisban.

Az esetet követően egy világ gyászolt és tombolt: milliók az utcákon, megemlékezés megemlékezés hátán, aranykoporsó, térdelő politikusok, térdelő celebek, térdelő rendőrök, térdelő mindenki (is). Black Lives Matter profilkép minden harmadik ember Facebook oldalán, majd a rasszizmus elleni társadalmi harc jegyében szétvert kirakatok, kifosztott üzletek, felgyújtott autók.

Mit csinált a média? Reggeltől estig ontotta a Floyd-ot szép lelkű mártírnak beállító kontenteket, a fosztogató – randalírozó amerikaiakat szabadságharcos hősöknek beállítva.

Mit csinálunk mi, magyarok? Szobrot állítottunk, térdeltünk, profilképet cseréltünk BLM-re, gyászoltuk a fent említett vadidegen bűnözőt.

ASHLI ELIZABETH BABBITT

Az amerikai légierőnél 14 évet szolgált patrióta veterán, feleség, anyuka, akit a héten, a Biden megválasztását ellenző politikai demonstráció és rendbontás során, 35 évesen mellbe lőtt egy biztonsági őr és belehalt. Félre értés ne essék, nem egy vasárnap délelőtti bevásárlás közben történt, a szóban forgó anyuka tüntetett, társaival erőszakkal hatolt be a Capitoliumba, de valahogy nem gondolom, hogy egy mellkasra leadott lövés volt az egyetlen lehetőség megállítani egy fegyvertelen nőt.

Az esetet követően nem törtek ki a nők védelmében indított tüntetések a világban, nem volt aranykoporsó, nem volt össznépi térdepelés, nem volt Women Lives Matter profilkép-csere 10-ből 7 ismerősöm Facebook oldalán, nem gyászposztoltak az Instára egymást versengve amerikai celebek, valahogy csendben maradt Cardi B, Leondardo Dicaprio és az utóbbi hetekben Magyarország-szakértővé vált George Clooney is.

Mit csinál a média? Először viszonylag csendben marad, majd elkezdi ügyesen rombolni a karaktert, arra utalgatva, hogy Babbitt “szélsőséges eszmékkel szimpatizált” meg hogy Trump-hívő volt. Érted? Szimpatizált. Nem ült sitten rablásért, mint Floyd, hanem szimpatizált valami “szélsőségessel.” A szélsőséges itt speciel – a BLM mozgalom idején előtérbe került Antifával szemben – nem valami terrorszervezetet takar (pedig csakis a szalagcímeket pörgetve, 10-ből 9 médiafogyasztónak úgy tűnhet), hanem a QAnon nevű konteó – és összeesküvés-gyárat, akik olyan ökörségekkel bombázzák az amerikaiakat, mint hogy a demokraták egy sátánista pedofilhálózatot üzemeltetnek. Baromság a javából, de távol áll a terrorizmustól. Babbittből nem csináltak szabadságharcos mártírt, sőt, az amerikai média sokkal inkább megpróbálta belföldi terroristának beállítani.

Mit csinálunk mi, magyarok? Semmit, azt sem tudjuk, ki ez a nő, hiszen nem adták a szánkba, hogy sírni meg térdelni kell. Sőt, azt sem, hogy szobrot kellene állítanunk neki Ferencvárosban. Azt viszont ügyesen berakták a fejünkbe, hogy valami “szélsőségessel” szimpatizált, amíg agyon nem lőtték, szóval, biztos rossz arc lehetett, ugye.

SZÉPEN DOLGOZIK A MÉDIAGÉPEZET

Évtizedes közhely, de mint tudjuk, a valóság az, amit a média elhitet a médiafogyasztókkal.

Ha a nagyfiúk célja az, hogy valamiféle szabadságharcnak állítsák be a zavargásokat, akkor azt fogja súlykolni a médiagépezet. Ha az ellenkezője, akkor meg azt. Nem érdekli, hogy szemét dolog valakivel durvábban bánni a bőrszíne miatt, sőt, az sem, hogy rohadék dolog nőket bántani. A BLM eseményeknél egyértelműen látszott, hogy a parancs a “fókuszáljunk a faji alapon elkövetett erőszakra és arra, hogy Trump személye olaj a tűzre, tehát alkalmatlan elnöknek” volt, ezért szándékosan figyelmen kívül hagytak olyan apróságokat, mint az, hogy maga a központi karakter speciel börtöntöltelék és a tüntetések napokon belül nettó fosztogatássá, rablások és gyújtogatások sorozatává alakultak át. Így vált egy köztörvényes bűnöző nemzeti hős mártírrá, a fosztogató-gyújtogató tömegek pedig az egész világon ünnepelt szabadságharcosokká. Az egész folyamatnak “organikus” jelleget adtak, mintha magától tört volna ki, mintha nem hergelte volna a média és a politika, hogy a közvélemény könnyebben tudjon azonosulni vele. A BLM tüntetések idején bevetett Nemzeti Gárda maga volt a megtestesült diktatúra, a szabad akaratból utcára vonuló emberek megfélemlítője, az azt kivezénylő Trump pedig maga volt a nagy betűs diktátor.

Ezzel szemben a héten kitört eseményeknél a világsajtó nemhogy szabadságharcosokat csinálna a tüntetőkből, sőt, rögtön “csőcseléknek” nevezi őket (gratulálunk, Index.hu, az amerikai események kapcsán nektek sikerült elsőként bedobni a 2006-os MTV-székház ostrom idején a baloldali sajtó által orrvérzésig kántált kulcsszót), a fotókon agresszív arcokat mutatva, a dolog romboló mivoltát hangsúlyozva. Azt az “apróságot”, hogy megölnek egy fegyvertelenül demonstráló nőt, aki ráadásul még veterán is, megpróbálják a “ha nem beszélünk róla meg sem történt” módon elhallgatni, majd, amikor mindez nem sikerül, elkezdik rombolni a karakterét. Minden egyes híradásban hangsúlyozzák, hogy ez egy Trump által felhergelt tömeg, hogy még véletlenül se tűnjön úgy, hogy a megmozdulásoknak bármi köze lenne ahhoz, hogy pár hete a fél Egyesült Államoknak eldurrant az agya a finoman szólva is gyanúsan alakult elnökválasztáson. Míg a BLM balhé idején Trump által bevetett Nemzeti Gárda valóságos önkényuralmi jelkép volt a híradásokban, a napokban már úgy írtak róla, mint egy amerikai polgárok nyugodt életét biztosító egységről (ez speciel végre klappol, tavasszal is az volt és most is az), amely a nemzet érdekében megfékezi a dühöngő tömegeket.

A nők elleni erőszak téma valahogy most elmarad.

A rendőri túlkapás téma is elmarad.

Valahogy most minden elmarad.

A Black után nincs Women Lives Matter, sőt, leginkább a Metallica-féle Nothing Else Matters van.

UNITED STATES OF BULLSHIT

Egy valamiben biztos vagyok a történteket innen, Szegedről szemlélve: szép, új világ vár ránk K̶a̶m̶a̶l̶a̶ ̶H̶a̶r̶r̶i̶s̶ Joe Biden elnökségével.

Amerika, a szabadság hazája.

Az ország, ahol senkinek sem jelent gondot, ha egy elnökválasztás során az egyik felet végig cenzúrázza a virtuális szabadságot, egyben a vélemény szabad kinyilvánítását jelentő közösségi média, végül saját (és gazdáinak) kénye-kedve szerint örökre el is hallgattatja. Ahol az egyik tüntető szabadságharcos hősnek számít, míg a másik rendbontó csőcseléknek. Ahol nemzeti dráma, ha egy túlkapás során meghal egy köztörvényes bűnöző, de teljesen rendben van, ha ugyanezen okból agyonlőnek egy 35 éves családanyát, aki a másik említett emberrel ellentétesen soha életében nem volt még börtönben.

Mielőtt bárki félreértene vagy félremagyarázná a soraimat: nem az a bajom, hogy anno egy fél világ felhördült a faji megkülönböztetés ellen (sőt, szerintem is nagyon szemét dolog valakit a bőrszíne miatt megbélyegezni, negatív megkülönböztetésben vagy agresszióban részesíteni). Az már sokkal inkább a bajom, hogy ugyanez a “fél világ” nem hördült fel, amikor szintén rendőri túlkapás miatt megöltek egy nőt. A legnagyobb bajom pedig az, hogy a két sztori tanúsága alapján akkor hördül fel ez a “fél világ”, ha irányítottan, valamelyik politikus vagy politikai erő médiagépezete parancsba adja neki, hogy hördüljön fel.

Egy pénzügyi tippem azért lenne, tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány az amerikai gazdaságot sem kímélte.

Parasztgyerek vagyok, mindig van egy jó ötletem, ha szorul a derékszíj. Kedves amerikai barátaink, fogjátok meg azt a szép nagy, 46 méter magas, a Hudson folyó torkolatánál lévő Liberty Island-en tornyosuló szobrotokat és vigyétek ki az ottani MÉH-telepre. 204 tonna rézért magyar beszámítási áron számolva (kb. 1500 Ft / kg) 306 millió forintnyi dollárt adnak, nem rossz pénz az, meg ugye, az elmúlt hetek történéseiből ítélve felétek úgyis okafogyott lett ez a Szabadságszobor-dolog.

Baráti üdvözlettel a napfényes Szegedről,

Kisházi Sándor

főszerkesztő

Szeged 365 – szegedi, független, igazi.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

- Hirdetés -