Dühöng a koronavírus Magyarországon és Szegeden, a napi új fertőzöttek száma közelíti a hétezer főt, március 8-án életbe léptek a szigorított védelmi intézkedések, egyelőre két hétre, azaz március 22-ig. A nagy kérdés, amely a Szeged 365 olvasóit is masszívan foglalkoztatja: mi a fene fog történni szűk két hét múlva?
A 24.hu cikkét szemlézzük, akik az alábbi kérdésekre keresték a választ:
- Miért két hétre szólnak a szigorítások, mi lesz itt két hét múlva?
- Mi okozza a fertőzés soha nem látott ütemű terjedését?
- Miért mondhatjuk, hogy ördögi körbe kerültünk, vagy ha jobban tetszik: versenyfutás kezdődött az idővel és a vírussal?
MI LESZ KÉT HÉT MÚLVA?
A csütörtöki Gulyás Gergely bejelentés szerint a szigorításokat a kormány jelenleg két hétig, azaz március 22-ig tervezi fenntartani, de amennyiben a helyzet indokolja, újabb lépésekre, hosszabbításra is szükség lehet.
Miért épp két hét?
A válasz egyszerű: a vírus lappangási ideje átlag öt, de legfeljebb 14 nap. Ennyi idő kell hozzá, hogy mérni tudják a jelenlegi intézkedések hatását. Ha a védelmi intézkedések, magyarán mondva az elkülönítés sikerrel csökkenti a kontaktszámot, egy beteg kevesebb embert tud megfertőzni, akkor legkésőbb két hét múlva a járványgörbe elkezd laposodni. Csökkeni fog az új fertőzöttek száma, ebből a szempontból „túl lehetünk” a harmadik hullám csúcsán. Mint a portál által megkérdezett szakértők nyilatkozták, idő kell ahhoz, hogy a megbetegedések is tetőzzenek, kiderüljön, hány ember szorul kórházi ellátásra, illetve a szomorú statisztikákból ismert, hogy a halálozások száma a fertőzések csúcsa után 2–3 héttel éri el a maximumát. Valóban sorsdöntő két hét áll előttünk, ahol a lakosság fegyelmezettsége és a járványügy hatékonysága együtt vezet a végeredményhez.
MIÉRT DURRANT BE ENNYIRE A JÁRVÁNY?
Az esetszámok hirtelen megugrása mögött számtalan ok húzódhat meg:
- új variánsok,
- klíma,
- fegyelmezettség.
Ami biztos: az angol változat nagyobb tömegben képes megtelepedni a felső légúti nyálkahártyákon, erősebben kötődik az emberi receptorokhoz, így a hétköznapi életben jelentősebb számban, hatékonyabban terjed. A szakértők szerint a napi új fertőzöttek száma a valóságban többszöröse lehet a naponta regisztrált 6–7 ezer főnek, de az emelkedő tendencia ebből is jól látszik.
VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL ÉS A VÍRUSSAL
Az ördögi kör, a versenyfutás vagy vesszőfutás nem légből kapott hasonlat: minél több variáns terjed ugyanis minél több ember között, annál nagyobb az esélye újabb, ismeretlen tulajdonságokkal bíró mutációk kialakulásának. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a társadalom egyre nagyobb része az oltás által immunitást élvez a már felderített változatokkal szemben, megjelenik az a bizonyos ördögi kör.
Az amúgy is iszonyú gyors változásokra képes vírus erős evolúciós nyomás alá kerül, amelyre szükségszerűen reagál. A legrosszabb esetben úgy, hogy az ellene felépített védelem lényeges elemeit lesz képes kikerülni.
Amennyiben csak a beoltott emberek mozognának szabadon, a fertőzöttekkel pedig aligha találkoznának, ennek az esélye logikusan kisebb lenne, de semmiképpen nem éri meg kockáztatni: a versenyfutást nekünk kell megnyerni a minél gyorsabb átoltottsággal. Mint a cikk írja, a kijelentés nem valamiféle siker-propaganda vagy hurráoptimizmus, hanem egyszerű tény: ha a járványügy és mi is „jól teljesítünk”, ez lehet a SARS-CoV2 utolsó, fejtörést okozó hulláma.
Egy hozzászólás