8-10 centis, szőrös pókba botlottál Szegeden? Esetleg be is költözött hozzád? Nyugi, nem tarantula!
Találós kérdés, mire gondoltunk? Nyolc lába van, szőrös, 8-10 centisre is megnő és Szegeden is van belőle. Nem a Szegedi Vadaspark valamelyik madárpókja a megfejtés, hanem hazánk legnagyobb pókfaja, a szongáriai cselőpók, amely a hozzánk befutott olvasói üzenetek és a különféle szegedi Facebook csoportokba feltöltött fotók tanulsága alapján köszöni, jól érzi magát a Napfény Városában.
A kérdés már csak egy: mi is jól érezzük magunkat, ha találkozunk vele?
Mielőtt belevágánánk, íme pár fotó, elsőként Andi nevű olvasónktól (ha frászt kapsz a nyolclábúaktól, ne kattints – a szegedi anyuka otthon csípte el a kis(?)krapekot):
…és még pár, a Szegeden Láttam csoportból (fotók: Csányi István Zsolt):
MAGYAR NARANCS, MAGYAR TARANTULA
Kriszta nevű olvasónk a hosszú hétvégén botlott bele a Marostői Városrészen egy saccra 6-7 centis pókba, mint írja, a kerti homokozó oldalán chill out – olt a “kishaver”, akit végül az olvasónk férje paterolt ki az udvarból. “Én sikítottam, a párom pedig röhögve rápöckölte egy lapátra és kivitte a házunk előtti árokba” – számolt be róla a szegedi anyuka. István a Szegeden Láttam csoportban azt írja, akkorát látott, mint egy madárfióka, Áron nevű olvasónkra pedig egy alsóvárosi építkezésen hozta rá a frászt egy combosabb példány. A legütősebb sztori Timié volt, aki – mint írja – három hétig nem mert lemenni a házuk alatti pincébe, miután a villanykapcsoló helyett egy, a falon bambuló cselőpókot nyomott meg.
Tévesen Magyarország madárpókjának is nevezik a farkaspókfélék közé tartozó szongáriai cselőpókot, amely az elmúlt évek beszámolói alapján egyre gyakoribb vendéggé vált az ember környezetében. Bár ijesztő látvány, indokolatlan esetben soha nem támad az emberre. A különféle beszámolók szerint egyre gyakoribb vendég a házak környékén, feltűnik az építkezéseken, de a kirándulások alkalmával is észrevehet az ember egy-egy példányt a gyepen. Elsősorban a városok terjeszkedése, az élőhelyek változása tehető felelőssé a találkozások megszaporodásában.
KITERJESZTETT LÁBAKKAL AKÁR 10 CENTIS IS LEHET
Akár 4 cm-es testhosszával Magyarország legnagyobb termetű pókfaja. Lábait kiterjesztve akár a 10 cm-es átmérőt is elérheti. Méltán nevezte Kolosváry Gábor 1931-ben, a Természet című folyóiratban a „mi madárpókunknak”. Mérete miatt gyakran össze is tévesztik a madárpókokkal, noha kisebb, mint egy átlagos madárpók. Magyarországon főként az Alföld (köszi, pont itt vagyunk mi is, szegediek) homokos, szikes vidékein él függőleges lyukakban. Eredete a sztyeppékre – Dzsungária, egy Altaj környéki, félsivatagi klímával rendelkező terület – vezet; másik elnevezése, az orosz tarantula is erre utal.
NYUGI, NEM RÁD VADÁSZIK
Más pókfajokhoz hasonlóan a cselőpók sem tekint prédaként az emberre, mérge a rovarzsákmány elejtésére alkalmas. Ha teheti, a veszély elől is inkább a földbe fúrt, mély tárnájába vonul vissza, legfeljebb végső esetben, védekezésképpen mar. Kovács Péter közismert arachnológus szerint a cselőpók csípése darázscsípésszerű fájdalommal jár, kellemetlen duzzanatot és gyulladást okozhat. Bántani, piszkálni viszont nemcsak ezért, de védettsége miatt sem bölcs dolog.
MÉLY, HÁLÓVAL BESZŐTT LYUK A KERTBEN? VENDÉGED VAN!
A cselőpók vagy más farkaspókfélék családjába tartozó fajok jelenlétéről legtöbbször csak a mély, széles peremű, hálóval beszőtt tárnák árulkodnak. “A cselőpókok az olyan száraz, meleg gyepeket részesítik előnyben, ahol rövid fűvel találkoznak, és a terület nagyobb, nyíltabb felszínekkel tagolt. Természetes élőhelyei a sziklagyepek, homokgyepek, másodlagos élőhelyeként a nyers bányafelszíneket, parlagokat, töltéseket tartják számon. Ha belegondolunk, az építkezések során keletkező nyílt felszínek, friss füvesítések, parlagok nagyon hasonlatosak az előbbi élőhelyekhez. Ezért – főleg, ha térségben természetes úton is jelen van a pók – ezeken a helyeken jó eséllyel megjelenik” – magyarázta a szakember a Femina.hu-nak.
Kovács Péter hozzátette, nem egy helyzetben a pók volt ott előbb, és az ember építette át a környezetét, de az állat továbbra is talált magának megfelelő élőhelyet. Az arachnológus szerint nem egy új keletű lakópark gyepesítésében van jelen tömegesen a szőrös kishaver.
BEMÁSZOTT A LAKÁSBA? NE BÁNTSD, NEM VAGYTOK EGY SÚLYCSOPORTBAN!
Mint Andi nevű olvasónk esetében is történt, a szongáriai cselőpók ritkán, de besétálhat a lakásunkba is. Ha vendéget kapsz, ne nyírd ki, már csak azért se, mert védett állat, a szongáriai vagy a nála kisebb (és Szegeden szintén gyakori) pokoli cselőpók eszmei értéke is 5 ezer forint.
“Vannak pókok, amelyek természetes élőhelyei a barlangok vagy más nyirkos, sötét helyek. Ezen fajok előszeretettel találják meg életfeltételeiket a házak pincéjében vagy a lakások egyéb helyein. A lakásban élő fajok közül egy sem veszélyes az emberre nézve. Kimondottan kerülik az embert, főként éjszaka mozognak. Más fajok pedig csak véletlenül keverednek a lakásokba – a cselőpókok is ilyenek. Főként ősszel, amikor a hímek keresik a nőstényeket, kerülhetnek be a házba, ám nagyon nem érzik ott jól magukat. Helyzettől függően seprűvel vagy éppen egy üvegben megfogva ki lehet vinni a lakásból” – tanácsolja az arachnológus.
Forrás: Femina, National Geographic, Wikipédia
