Kereken egy éve lakunk Csongrád helyett Csongrád-Csanád megyében: 2020. június 4-én, Trianon századik évfordulóján keresztelkedett át szűkebb (vagy éppen tágabb) értelemben vett otthonunk. Ahogy Juhász Tünde kereken egy éve nyilatkozta a Szeged365.hu-nak, a névváltoztatás történelmileg indokolható, eszmeileg érthető, a Trianonban szétszakított magyarság egységesítésének vágyát fejezik ki, ezzel a jelképes orvossággal.
2017-BEN MERÜLT FEL ELŐSZÖR A NÉVVÁLTOZTATÁS ÖTLETE
A kezdeményezés Lázár Jánoshoz fűződik, aki 2017-ben miniszterként – állampolgári jelzésre – javasolta az Országgyűlésnek, hogy a trianoni békediktátum századik évfordulóján, azaz 2020. június 4-től módosuljon Csongrád megye Csongrád-Csanád megyére. A Parlament egyhangúlag, ellenszavazat nélkül elfogadta az előterjesztést.
MIKLÓS PÉTER: A MÚLTAT NEM ELTÖRÖLNI KELL, HANEM EMLÉKEZNI RÁ
Mint Miklós Péter szegedi történész fogalmazott, Csongrád és Csanád megye egyidős a magyar államisággal. 1030-ban a Csanádi püspökséggel együtt hozták létre Csanád vármegyét. Ennek a megyének a része még Torontál vármegye, Újszegedtől Kiszomborig. A megye tehát a magyar jogtörténet és a magyar közigazgatás múltjának szerves része. A tavalyi névváltoztatáskor tartott beszédében hozzátette, a névváltoztatás azt az igényt is jelezi, hogy a kommunista ideológiával ellentétben a múltat nem eltörölni kell, hanem emlékezni rá.
TRIANON 101: MA VAN A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA
Országszerte és a határokon túl is megemlékezéseket tart a magyarság ma, a nemzeti összetartozás napján, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 101. évfordulóján. Bár Szegeden városi megemlékezésnek egyelőre nyoma sincs, a Kálvin Téri Református Egyházközség úgy fest, megvédi a becsületünket: este 20:21 – kor Szegeden is fellángol majd az összetartozásunk tüze.
Az összes infó, egy helyen:
