Közélet

Késésben van a 2021-es szúnyoggyérítés, csípős nyár jöhet Szegeden

- Hirdetés -

Késésben van a vérszívók elleni védekezés, a Tisza májusi áradása miatt pedig megteltek a kubikgödrök, amelyekben (számukra) igen jó körülmények közt fejlődhetnek ki a szúnyoglárvák. A helyzetet tovább rontja, hogy Szegeden korábban évi 30 millió forintot fordított az önkormányzat a vérszívók irtására, az idén viszont elvonták ezt az összeget, tehát csakis a központi program maradt, ami a jelek szerint édes kevés. Országos és szegedi szinten is zsákutcában lehet a szúnyogirtás, szó szerint csípős nyár jöhet a Napfény Városában, ahol lakossági petíciót indítottak a gyérítés felpörgetésére.

Az országos szúnyoggyérítési program április 22-i indulása óta mintegy tizenötezer hektáron végeztek biológiai lárvagyérítést a szakemberek – tudtuk meg a katasztrófavédelemtől. A pár napja kiadott közlemény szerint az alkalmazott készítmény a szúnyogok lárváin kívül más rovarokra nem veszélyes, közvetlenül a vízi élőhelyeket permetezik repülőről, terepjáróra rögzített berendezésekkel, vagy háti permetezővel. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület viszont még tavaly, a repülőgépes permetezés uniós betiltásakor azt nyilatkozta, sokkal veszélyesebb a hazai ökoszisztémára a földi szúnyogirtás, mert hatékonyabban öl, szerintük száz elpusztult rovarból csak kettő a csípőszúnyog.

SOKAT ROMLOTT A HELYZET, AMIÓTA AZ EURÓPAI UNIÓ NEM ENGEDÉLYEZI A LÉGI IRTÁST

- Hirdetés -

„Azzal, hogy az Európai Unió január elsejétől nem engedélyezi a légi irtást, a helyzet sok tekintetben romlott – nyilatkozta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) szóvivője a Magyar Narancsnak.

“A levegőből hulló permettől megmenekültek a levelek fonákján megbúvó rovarok. A földi permetezés révén azonban a méreg oldalirányban terjed, az eldugott helyekre is bejut, hatékonyabban pusztít. Van olyan szer, amelynél ezer elpusztult rovarból egy a csípőszúnyog, és olyan is, ami hatékonyabb, mert száz leterített rovar között kettő csípőszúnyog van. Azt eddig nem verték nagydobra, hogy korábban a szert hektáronként tíz liter gázolajjal együtt juttatták ki Magyarországon. Most már paraffin származékot használnak, fehérolajat, ami nagyon apró párafelhőt eredményez – és azt is, hogy rárakódva például a madártojásokra, eltömi a pórusokat, és ezáltal befulladnak a fiókák.

A kémiai védekezés további hátránya, hogy csak a kifejlett szúnyogokat pusztítja el, a lárvákat nem. Azok kikelnek” – részletezte a szakember.

2013 ÓTA A KATASZTRÓFAVÉDELEM FELADATA, DE AZ ÖNKORMÁNYZAT IS RENDELHET GYÉRÍTÉST, SAJÁT KÖLTSÉGÉN

Magyarországon még 2013 tavaszán központosították, a katasztrófavédelem hatáskörébe utalták a szúnyoggyérítés feladatát. Az önkormányzatok is irthatnak, saját költségükön. Ilyen szervezeti körülmények között tényleg sokkal több pénz és szakértelem kellene a biológiai irtáshoz. Sokkal egyszerűbb a kémiai. Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint súlyos környezetkárosítás folyik szúnyoggyérítés közben.

KORÁBBAN ÉVI 30 MILLIÓT FORDÍTOTTAK SZEGEDEN SZÚNYOGIRTÁSRA

Információink szerint a központi programon felül, évi 30 millió forintot fordított tavaly a szegedi önkormányzat a vérszívók irtására, ez az összeg az idén azonban már nem állt rendelkezésre.

A szakemberek szerint egyébként máris késésben van a vérszívók elleni védekezés, ráadásul a Tisza májusi áradása miatt megteltek a kubikgödrök, amelyekben igen jó körülmények közt fejlődhetnek ki a szúnyoglárvák.

10-BŐL 9 SZÚNYOG EZT AJÁNLJA: KUBIKGÖDRÖK, A TISZA (SZEGEDI) ÁRTERÉBEN

Ha már sokat emlegettük őket, íme pár gondolat a kubikgödrökről. A hullámtérben lévő gödrök a Tisza szabályozása óta, tehát mintegy 150 éve vannak jelen. Ezek a gátépítésekhez elvitt föld helyén maradt gödrök, amelyek áradáskor vízzel telnek meg. “Olyan igényt, hogy ezeket le kellene csapolni, még nem fogalmazott meg senki a vízügyi igazgatóságnak” – reagált a Magyar Narancs kérdésére Kozák Péter, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) igazgatója.

A területek nagy része az államé, de van hullámtér magántulajdonban is. Mivel a kubikgödör a hullámtér ökoszisztémájának fontos részét képezi – oda ívnak a halak, iszik belőle a vad, táplálkozik a vízimadár –, mindenütt mérlegelni kellene, milyen kárt okozhat a lecsapolás az ottani ökoszisztémának. A munka engedélyezése, a csatornák, vízvisszatartó műtárgyak építése pénzbe kerül. Ahhoz is szakértő felmérés kell, hogy a lakott területekhez közeli kubikgödrök lecsapolása milyen kimutatható hatást gyakorol a terület szúnyogterhelésére, főleg, ha a közelben más vízterek is vannak, például halastavak.

SZEGEDEN PETÍCIÓT INDÍTOTTAK A MIHAMARABBI SZÚNYOGIRTÁSÉRT

“Mihamarabbi szúnyogirtást Szegeden és környékén” címmel lakossági petíciót indított Kovács Zoltán Gábor, aki a Szeged365 szerkesztőségéhez is eljuttatta a kezdeményezés hírét. Eddig 132 ember írta alá online formában, a petíciót IDE kattintva éred el.

Forrás: Katasztrófavédelem, Magyar Narancs

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb