A Szegedi Tudományegyetemhez kötődő két csillagász 2002-ben fedezte fel azt az aszteroidát, amely immár Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora, az mRNS-alapú orvosi technológia kidolgozásában kulcsszerepű, világhírű biokémikus nevét viseli. A 1,5 kilométer átmérőjű „Karikókatalin” 3,7 év alatt kerüli meg a Napot. A kisbolygókutatás egyik hazai központja az SZTE.
Az SZTE sajtóközleménye szerint a teljesítmény és a kutatói elhivatottság előtti tisztelgés, hogy Karikó Katalin, a COVID-19 járvány megfékezésére hivatott mRNS-alapú vakcinákat felfedezéseivel megalapozó biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora nevét viseli ezentúl a 166028 számú kisbolygó. A 1,5 kilométer átmérőjű égitestet Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő két csillagász fedezte fel.
A FELFEDEZŐ JOGA NEVET VÁLASZTANI
A 2021. december 6-án reggel a csillagaszat.hu honlapon közzétett cikkből kiderül: a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. „A felfedező joga, hogy nevet válasszon a felfedezettjének” – magyarázta Sárneczky Krisztián. A tudománynépszerűsítőként is közismert „kisbolygóvadász” már kétezernél is több új aszteroidát azonosított az égbolton. Az SZTE Fizikus Doktori Iskoláját látogató, az ELTE-n földrajz szakos tanári diplomát szerző kutató a szegedi csillagászok támogatásával fedezte fel élete első kisbolygóját. Több aszteroidát más kutatókkal, így például az SZTE fizikus szakján diplomázó és az itteni PhD-képzésbe bekapcsolódó, doktori címet szerző Heiner Zsuzsannával együtt fotóztak le elsőként az égbolton.
“KARIKÓKATALIN” 3,7 ÉV ALATT KERÜLI MEG A NAPOT
A 2002. január 11-én a Csillagászati Intézet Piszkés-tetői Obszervatóriuma távcsövén meglelt aszteroidát is bejelentette a Sárneczky – Heiner kutatópáros a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) adatbázisába. A világ nemzeti csillagászait egyesítő nemzetközi szervezet, az IAU biztosítja az égitestek és felszíni formáinak egyöntetű, szabványos elnevezését; kiszámítja az aszteroidák pályáját. Így kapta a Sárneczky – Heiner kisbolygó a 166028-os számot és a felfedezésre utaló „2002 AR204” kódot, így derült ki, hogy a „főöv belső részén keringve 3,7 év alatt kerüli meg a Napot”.
AZ EGYIK LISTA SZERINT KARIKÓ KATALINON KÍVÜL MÉG 14 MAGYAR NEVÉT VISELI ASZTEROIDA
„Karikó Katalin (sz. 1955) magyar biokémikus, akinek kutatási területe az in vitro átírt mRNS fehérje terápiákhoz tartozik. Munkássága kiterjed az RNS-ek tudományos kutatására, a közvetített immunaktivációra, amelyek eredményeként felfedezte azokat a nukleozid-módosításokat, amelyek elnyomják az RNS immunogenitását” – olvasható az IAU által kiadott, a legújabban elnevezett kisbolygókat bemutató WGSBN Bulletinben. A hosszú listán a „(166028) Karikokatalin = 2002 AR204” elnevezésű aszteroidán kívül további 14 magyar szerepel.
KISBOLYGÓ-NAGYHATALOMNAK SZÁMÍTOTT MAGYARORSZÁG
Kisbolygó-nagyhatalomnak számított az 1930-as évektől kezdve Magyarország. A „Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot” a Szegedi Tudományegyetem és az akkori MTA Csillagászati Kutatóintézet, a mai ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében 1997-ben, a kisbolygók megfigyelését célzó Szeged Asteorid Programmal újították fel. Ennek köszönhető, hogy százhoz közelít a magyar nevű égitestek száma.
