Smart SzegedVideo365

Szegedi kutatók az élen: Elon Musk-ot megelőzve, sőt a NASA érdeklődését felkeltve, ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat fedeztek fel az SZTE-n

Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen. A szegedi projekt a közelmúltban világszerte elindult – az 1960-as évek űrversenyével összevethető nagyságrendű – agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz illeszkedik.

A csoport kutatási eredményei a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban jelentek meg, és világszerte széles körű médiavisszhangot váltottak ki, sőt, eredményeikkel megelőzték Elon Musk hasonló irányú kutatását, illetve felkeltették a NASA érdeklődését is.

A PSZICHIÁTRIAI ÉS NEUROLÓGIAI BETEGSÉGEK MEGÉRTÉSE CSAK KORLÁTOZOTTAN ALAPOZHATÓ MÁS FAJOKON VÉGZETT VIZSGÁLATOKRA

Prof. Dr. Tamás Gábor a Szegedi Tudományegyetem biológus professzora, a kutatócsoport vezetője a projekt zárórendezvényén elmondta, az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértése és potenciális terápiája csak korlátozottan alapozható más fajokon végzett vizsgálatokra, amit az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is alátámaszt.

A SZAKEMBEREKNEK SIKERÜLT SAJÁT FEJLESZTÉSŰ MŰSZEREIK PROTOTÍPUSAIT ELKÉSZÍTENI ÉS AZOKAT EMBERI MINTÁKON TESZTELNI

A beszámoló szerint a projekt az indulás óta eltelt időben valóra váltotta a kutatók terveit világszínvonalú műszerparkjuk tovább fejlesztésében a tervezett beruházások megvalósulásával. Terveiket meghaladó minőségben sikerült a szakembereknek saját fejlesztésű műszereik prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes körülmények között emberi mintákon is tesztelni.

A KUTATÓK TÖBB, EMBERBEN ÉS MÁS FAJOKBAN EZIDÁIG ISMERETLEN IDEGSEJTTÍPUST TÁRTAK FEL

A szegedi kutatók több, emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípust tártak fel, amelyek közül egyet, a “csipkebogyó” sejteket részletesen is jellemezték. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést kombináló módszert, illetve automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettek. Ezek alkalmasak számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére is. A kutatás során egy agykérgi gátlóidegsejt-típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosították – olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében.

A PROJEKT A SZÉCHENYI 2020 PROGRAM KERETÉBEN 608, 13 MILLIÓ FORINT EURÓPAI UNIÓS FORRÁSBÓL VALÓSULT MEG

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében megjelent „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” című pályázati felhívás keretében elnyert, 608,13 millió forint vissza nem térítendő, Európai Uniós forrásból valósulhatott meg. A pályázat célja az volt, hogy meghatározzák a fajok közötti szinaptikus-, sejt- és sejthálózati szintű analógiákat és eltéréseket, különös tekintettel az agykéregben előforduló gátló idegsejtekre.

Operatőr: Magyar Andor

Kapcsolódó cikkek

Egy hozzászólás

'Fel a tetejéhez' gomb