Új szintre emelték a nukleáris fenyegetést: “Oroszországnak nem kötelessége megvárni, hogy más állam atombombát vessen be, Moszkva ezt bármikor megteheti”

Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök szerint Oroszországnak nem kötelessége megvárni, hogy más állam atombombát vessen be, Moszkva ezt bármikor megteheti. Az ország biztonsági tanácsának elnökhelyettese a The Guardian-nek adott interjút, amelyet olvasva Oroszország gyakorlatilag új szintre emelte a nukleáris fenyegetést.

Pár napja a Kreml ismét felvetette a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét az Ukrajnával folytatott háborúban. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az ország biztonsági tanácsának elnökhelyettese, ennek kapcsán azt mondta, hogy Moszkva képes lenne atomcsapást mérni egy olyan ellenségre, amely csak hagyományos fegyvereket használ – szemlézte a Guardian-interjút az Index. A politikus kifejtette,

“Oroszország nukleáris előírásai nem követelik meg, hogy egy ellenséges fél kezdeményezze ezeknek a fegyvereknek a használatát.”

ÍME A NÉGY INDOK, AMIKOR AZ OROSZOK ATOMOT VETHETNEK BE

Az utóbbi kijelentés azért is izgalmas, mert Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleárisfegyver-készletével, mintegy 6000 nukleáris robbanófej van nyilvántartva az országban. A volt elnök elmondása szerint a használatukra egy külön dokumentum létezik, amely meghatározza az indokokat, hogy az oroszoknak mikor van joguk használni őket, eszerint: 

1. Amikor Oroszországot nukleáris rakéta éri.
2. Más nukleáris fegyverek használata Oroszország vagy szövetségesei ellen.
3. Egy kritikus infrastruktúra elleni támadás, amely megbénítja a nukleáris elrettentő orosz erőket.
4. Amikor Oroszország és szövetségesei ellen olyan agresszív cselekményt követnek el, amely veszélyezteti magának az országnak a létét, akár atomfegyverek használata nélkül, azaz hagyományos fegyverek alkalmazásával is.

HA MÁR TÉMÁNÁL VAGYUNK: ÍME SZEGED ÓVÓHELYNEK ALKALMAS ÉPÜLETEI

Egyáltalán nem célunk a pánikkeltés (sőt), viszont annyian kérdeztetek rá a dologra, hogy kértünk egy interjút Oláh András Pál szegedi történésztől és légoltalom-kutatótól. A fenti témát a következő cikkünk csak részben érinti, az alábbi épületek nem atombunkerek, de légitámadás esetén (Isten ments) még jól jöhetnének:

Mindenki fedezékbe, avagy hová menekülhetnénk Szegeden egy légitámadás esetén?

Az eredeti interjút IDE, az Index-szemlét pedig IDE kattintva találod.