A szomszédunkban dúló háború közelsége olyan szürreálisnak tűnő kérdéseket vet fel az emberekben, amelyekre nem is olyan régen gondolni sem mertünk, talán csak akkor, ha nagyon meglódult a fantáziánk. A jelenlegi helyzetben azonban, ha csak elméleti síkon is, felmerül a kérdés, hová menekülhetnénk Szegeden, hol vannak használható óvóhelyek a városban, ahol átvészelhetnénk egy esetleges légitámadást. Erről beszélgettünk Oláh András Pál, szegedi történésszel és légoltalom kutatóval.
EURÓPA BELEKÉNYELMESEDETT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI BÉKÉBE
Európa és benne Magyarország úgy tűnik, nagyon belekényelmesedett a második világháború utáni békébe, hiszen a légitámadások elleni védekezésre a hidegháború során már nem kellett nagyon nagy hangsúlyt fektetni. Manapság már azt a világot éljük, amikor az emberek már fel sem kapják a fejüket egy szirénára. Az első napokban mindenki sokkhatásként élte meg az eseményeket, annál is inkább, mert ez konkrétan a szomszédságunkban zajlik.
MÁR A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN SEM VOLT ELÉG PINCE ÓVÓHELYNEK SZEGEDEN
“Biztos vagyok benne, hogy a katasztrófavédelem személyzeti keretei fel vannak töltve, bízok benne, hogy a megfelelő eszközállomány is a rendelkezésre áll, illetve, ha nagyon nagy szükség lenne rá, az óvóhelyek is villámgyorsan átalakíthatóak lennének a használatra” – mondta el a légoltalom kutató, majd hozzátette, már a második világháború idején sem volt elég pince Szegeden óvóhelynek és ez az állapot azóta csak romlott.
LÉGITÁMADÁS ESETÉN ELSŐDLEGES MEGOLDÁS A VÁROS KIÜRÍTÉSE LENNE
Azok a pincés házak, amelyeket annak idején még hadrendbe lehetett volna állítani, azoknak egy része már elpusztult, vagy átépült. A jelenlegi építési szabályzatok pedig nem írják elő pincéknek és óvóhelyeknek a létesítését. A történész véleménye szerint egy esetleges légitámadás esetén a katasztrófavédelem tudná, mit kell tenni abban a helyzetben. Elmesélte, hogy korábban folytatott ilyen jellegű beszélgetést a katasztrófavédelem parancsnokaival, akik egyöntetűen azt mondták, légitámadás esetén elsődleges megoldás lenne a város kiürítése.
“Vannak olyan helyek Szegeden, melyek a második világháborúban is ezt a célt szolgálták, főként a belvárosban, amelyek nagyon gyorsan átalakíthatóak lennének óvóhellyé, de az igazán nagy tömegek életvédelme azt gondolom, hogy a kiürítéssel lenne megóvható. Itt ne beszéljünk az atomcsapásról, mert az lenne az a pillanat, amikor nincs miről beszélni” – vélekedett Oláh András Pál.
ÓVÓHELLYÉ ÁTALAKÍTHATÓ LENNE A BELVÁROSBAN A JATE KLUB, A VÁROSHÁZA ÉS A BÍRÓSÁG ALATTI PINCE
A történész elmondta, a szegedi régi óvóhelyek felkészítése nem kis feladat lenne, de nem megoldhatatlan. Át kell őket vizsgálni, műszakilag felkészíteni az emberek befogadására. Ilyen például a Jate Klub, mely a második világháború idején óvóhely volt, de mi már csak többnyire szórakozóhelyként ismerjük. A funkció betöltésére még alkalmas lehet a városháza, vagy a bíróság épülete alatti pince is.
A légoltalom kutató szerint egy légitámadás esetén a túléléshez érdemes elkerülni a stratégiailag fontos helyeket, tereptárgyakat, mint a vasút, a közlekedési csomópontok, az energiaellátást biztosító helyek, vagy az ipartelepek.
Hallgasd meg teljes beszélgetésünket Oláh András Pál, szegedi történésszel és légoltalom kutatóval, amelyből még többet megtudhasz az orosz-ukrán háborúról és Szeged lehetséges óvóhelyeiről egy légitámadás esetén.
