“Amennyiben a már ismert majomhimlőről van szó, akkor nincs ok az aggodalomra” – nyilatkozta Dr. Duda Ernő szegedi, friss Pro Urbe díjas virológus, immunológus professzor. Mint magyarázta, ez a változat embernél nem okoz súlyos tüneteket, probléma akkor lenne, ha kialakulna egy olyan variáns, amely az emberhez alkalmazkodva hatásosabban terjedne emberről emberre.
Covid, háború, majomhimlő… a Szeged365-nél úgy döntöttünk, továbbra sem szállunk fel a pánikvonatra, nem fogunk riogatni. Igyekszünk olyan tartalmakat közölni a témában, amelyek objektíven, világvége-hangulatmentesen vázolják a helyzetet.
AKKOR LEHETNE BAJ, HA KIALAKULNA EGY GYORSABBAN TERJEDŐ VARIÁNS
„Ez egy trópusi vírus, rokona a rettegett feketehimlőnek, de embernél nem okoz súlyos tüneteket. Nem igazán tudjuk, mely állat az igazi gazdája, időnként mókusokról, majmokról terjed át az emberre” – magyarázta a Pro Urbe díjas szegedi a HVG megkeresésére, mint hozzátette, probléma akkor lenne, ha kialakulna egy olyan variáns, amely az emberhez alkalmazkodva hatásosabban terjedne emberről emberre. Az esély ugyan megvan erre, mondja Duda Ernő, de hozzátette, nem akar riogatni.
Ennek kapcsán a portál azt írja, hogy a WHO himlőfertőzésekben illetékes titkárságának vezetője, Rosamund Lewis hétfőn azt közölte, nincs bizonyíték arra, hogy a majomhimlővírus mutálódott volna: “a majomhimlő vírusa általában nagyon stabil szokott maradni”.
AZ ESETSZÁMOK ISMERETÉBEN EGYELŐRE SZÓ SINCS JÁRVÁNYRÓL
Duda Ernő szerint az esetszámok ismeretében járványról még szó sincs, úgy véli, az emberek azért kapták fel a vírus hírére a fejüket, mert két évig éltek a Covidban. Ha az esetek három évvel ezelőtt jelentek volna meg, nem lett volna ennyire érdekes – vélekedik. Ezzel Szlávik János is egyetért, aki “szerencsétlen véletlennek” tartja, hogy a majomhimlő több országban is felbukkant.
MÉG NEM ALAKULTAK KI GÓCPONTOK
Több eset is azt mutatja, hogy a majomhimlő át tud terjedni egyik emberről a másikra, de Duda szerint aggódni akkor kellene, ha a mostani egy eset után 20-40 fertőzött lenne a bécsi kórházban. Most azonban még nem alakultak ki gócok, a kutató azt mondja, „az egészségügy próbálja nyomon követni ezeket az eseteket és izolálni az érintetteket. Ezért is rendeltek el több országban is 21 napos karantént, nehogy emberről emberre át tudjon terjedni”.
Duda Ernő tudomása szerint mielőtt valakinek a testén megjelennek a hólyagok, nem tud fertőzni, utána viszont hetekig fertőzőképes marad. A vírus ugyanis a hólyagokból vagy azok leszáradása után a pörkökből tud kiszabadulni, elszennyezve a ruhát, ágyneműt, a betegséget pedig ezt belélegezve lehet elkapni.
MAGYARORSZÁGON AZ 1975 ELŐTT SZÜLETETTEK VÉDVE VANNAK
Szakemberek vizsgálják, hogy szexuális úton, vagy tüsszögéssel terjed-e a vírus – mint a HVG megjegyzi, a WHO említi a lehetőséget, de van, aki szerint egyelőre nem meggyőzőek az adatok erről. Duda szerint itt arról van szó, hogy a vírus testnedvekkel is terjed, de főleg a hólyagocskákból felszabaduló vírus a felelős érte. A beteg ruhája, ágyneműje is fertőz, a megfogott tárgyak, például a telefon sokkal kevésbé. Aki elkapta a betegséget, úgy tudja megóvni környezetét, hogy három hétre „magánzárkába” vonul, izolálja magát.
A feketehimlő elleni oltás ez ellen a vírus ellen is véd, ilyen a globális félelem miatt a legtöbb államban raktáron is van, de a WHO illetékese szerint már nem állnak rendelkezésre nagyobb mennyiségben, ezért meg kell vizsgálni, mely csoportok a legveszélyeztetettebbek, hogy ők kapjanak védelmet. Magyarországon (és az országok többségében) pedig a korábban használt védőoltás miatt az 1975-80 előtt születettek védve vannak. De majomhimlő elleni védőoltás is van, használatát nemrég hagyták jóvá.
Forrás: HVG
