Közélet

Kijött az új KSH adatsor, papíron h@lyére keresik magukat a magyarok: állítólag 511 ezer a bruttó átlag

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 511 400 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – ismertette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.

A rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit.

PAPÍRON 273 EZER FORINT A NETTÓ MEDIÁN

A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva.

A GKI VALAHOGY TELJESEN MÁSHOGY SZÁMOLT: NETTÓ 160 EZER AZ ÁTLAG AZ ORSZÁG FELÉBEN

Mindössze nettó 160 ezer forint az átlagfizetés az ország településeinek 43%-ában, kutatta ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. három hete. Az adatsor szerint Magyarországon a havi átlagkereset 210.585 forint, és ennél az átlagnál a magyar települések 87%-ban volt alacsonyabban a helyi átlagkereset, sőt, 12%-ban a 120 ezer forintot sem érte el az.

MÁST MUTAT A KSH ÉS A GKI… DE HOL A BAKI?

Mint láthatjuk, jelentős eltérés van a két mérés között. Ha úgy vesszük, mind a KSH, mind a GKI egy kicsit “ügyesen” mond igazat, és már az is sokat elárul, hogy

  • a KSH egy papíron szakmailag önálló, a gyakorlatban azonban a kormány felügyelete alá tartozó országos szervezet,
  • míg a GKI nevű “think tank” egy piacvezető magáncég a független magyar gazdasági elemzések és előrejelzések piacán, viszont ezt a mérést az ellenzéki HVG rendelte meg tőlük.

A különbség oka valahol ott keresendő, hogy a Központi Statisztikai Hivatal csak a legalább 5 főt foglalkoztató cégek, valamint az állami, önkormányzati vállalatok teljes állásra bejelentett dolgozóinak fizetéséből számol.

Magyarán, a KSH kalkulációjából kimaradnak a tradicionálisan gyengébb lábakon álló kis cégek és a részmunkaidős munkavállalók. Vagyis, pontosan azok, akik lefelé húznák az egyébként fényes statisztikát. A fentiekkel szemben a GKI viszont legutóbb a NAV adatait felhasználva készített számítást arról, hogy az összes dolgozó magyarnak mekkora volt az átlagkeresete (ez egyben a magyarázat arra is, hogy most miért csak a 2020-as adatokat adták ki, arra még idő kell, hogy a most készülő adóbevallásokból a 2021-es számokat is lássák).

A különbség okai között természetesen ott van a fent említett időbeli eltolódás és az is, hogy a KSH egybe veszi a szárnyaló budapesti (náluk nettó 276 ezer forint volt a budapesti átlagfizetés) és a leszakadóban lévő vidéki (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 163 ezer forint az átlagfizetés) béreket.

Forrás: MTI, GKI, KSH

Kapcsolódó cikkek

2 hozzászólás

  1. Visszajelzés: cat888
  2. Visszajelzés: fox888
'Fel a tetejéhez' gomb