Vége a titkolózásnak, szomorkodhatnak a politikusok. Szigorítanak a vagyonnyilatkozatokon, indulhatnak a vagyonosodási vizsgálatok is!

A Kormány nagyon komoly vállalásokat tesz az EU-nak a korrupció elleni harcban: kiterjesztett és részletes vagyonnyilatkozat kell adniuk az állami vezetőknek (egy digitális adatbázisban pedig szabadon áttekinthető lesz mindenkinek), új korrupció elleni hatóságot alakítanak Integritás Hatóság néven (elképesztő jogkörökkel, és független tagokkal, rendkívül szigorú ellenőrzés mellett), valamint az alapítványi összeférhetetlenségen is szigorítanak.

Legyünk őszinték az eddig semmitmondó politikusi vagyonnyilatkozatok tényleg vicc kategóriába tartoztak. Olyan politikusok is voltak, akik konkrétan ki sem töltöttek bizonyos részeket, és ennek a feledékenységnek semmilyen következménye sem lett. Ha pedig valamelyik politikus eddig becsülettel odaírta minden vagyonát és jövedelmét, akkor sem kellett a közeli rokon vagyonával elszámolni, ami valljuk meg őszintén csak adott egy kis rést az ellenőrzési pajzson. Az új vállalások alapján a politikai felsővezetőknek és az országgyűlési képviselőknek, és a velük egy háztartásban élő hozzátartozóknak is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amit mi is vizsgálhatunk majd egy nyilvános digitális adatbázison keresztül. Ha pedig valami gyanú merül fel, a cikk elején említett Integritás Hatóság vagyonosodási vizsgálatot indíthat. A szegedi politikusok vagyonnyilatkozatairól egyébként itt írtunk:

Na de mi ez az Integritás Hatóság? Ami már megjelent a Magyar Közlönyben: a magyar kormány kötelezettséget vállalt az Integritás Hatóság létrehozására azzal a céllal, hogy erősítse az uniós pénzügyi támogatások végrehajtásához kapcsolódó csalás, összeférhetetlenség és korrupció, valamint egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzését, feltárását és korrekcióját.

Az Integritás Hatóság jogkörei:

• csalásellenes- és korrupcióellenes stratégiát dolgoznak ki
• a politikai felsővezetők, és az országgyűlési képviselők ellen vagyonosodási vizsgálatot indíthatnak, sőt az államügyészre és helyettesére is kiterjesztik a vagyon és jövedelem kötelező bevallását
• ezen kívül kidolgoznak egy büntetőjogi szankciórendszert a vagyon és jövedelem nyilatkozatokkal kapcsolatban
• a hatóság részt vesz minden korrupció elleni munkában, és a tagok kiválasztását is szigorú és átlátható feltételekhez kötik

Korábban írtunk már arról, hogy a Kormány ugyancsak vállalta az EU-nak, hogy a közalapítványok tagjaival szemben is szigorít az összeférhetetlenségi szabályzáson. Itt van a cikk, amit már elképesztően sokan olvastatok:

A jelek szerint az EU nem fogadta el a kormány által július 15-én létrehozandó korrupcióellenes munkacsoportot, így egy sokkal erősebb jogkörökkel felruházott új munkacsoportot hoz létre a kormány. A hatáskörök itt is erősre sikerültek:

• felül kell vizsgálniuk a jelenlegi korrupcióellenes intézkedéseket, és ki kell dolgoznia újabb folyamatokat, amivel pl. a szankcionálás hatékonysága is jelentősen megnövekszik
• a korrupció kiszűrésére kell kidolgozniuk javaslatokat
• éves jelentéseket kell készíteniük

A korrupcióellenes hatóságról részletesen itt írtunk elsőként: