Novák Katalin és Kövér László bejelentették: új nemzeti ünnepünk lesz, ezentúl április 24-én tartják az Aranybulla napját
Ezeréves államiságunk meghatározó eseményeként méltatta az Aranybulla nyolcszáz évvel ezelőtti kibocsátását a szegedi születésű köztársasági elnök csütörtökön Budapesten. Novák Katalin az önbecsülésünk egyik forrásának nevezte a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okiratot, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait, az ünnepi ülés zárásaként pedig Kövér László bejelentette, hogy ezentúl április 24. lesz Aranybulla napja.
Novák Katalin beszédében hangsúlyozta, az Aranybulla alkotmányos fejlődésünk alapja és hivatkozási pontja lett, “a ma magyarjainak is megerősítés és önbecsülésünk egyik forrása; megerősít bennünket abban, hogy méltók vagyunk atyáink örökségére és mások tiszteletére, arra emlékeztet, hogy nem elszenvedjük, hanem magunk is írjuk Európa történelmét”. Az Aranybulla a magyarok szabadság és törvényesség iránti történelmi elköteleződésének bizonyítéka, egyben kiállás az ország érdekeinek elsőbbsége mellett – fogalmazott a köztársasági elnök.
Novák Katalin felidézte, az Aranybulla az első olyan törvény, amelyben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához, “szerződés a királyi hatalom és az ország között”, de jelentős európai kordokumentum is, hiszen bizonyítja, hogy a magyar állam fennállása első századaiban “az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más országaival, sőt sokakat meg is előzött a jogfejlődés, a szabadságelvek és a politikai innovációk terén”.
Jogok és kötelességek, szabadság és annak határai, együtt életképesek, mert a szabadság csak a szabadságot védő határok között fejtheti ki hatását. 21. századi jogunk a magyar szabadság megélése, és 21. századi kötelességünk a magyar szabadságot oltalmazó lelki, szellemi és fizikai határok megvédése – fogalmazott beszédében az államfő.
Mai példát hozva Novák Katalin köztársasági elnök kiemelte: az alaptörvényre tett eskü a hivatalt vállalók számon kérhetőségének alapja, a demokrácia egyik alapköve. Még akkor is modern, demokratikus alkotmány, ha ezt rosszhiszeműségből vagy kishitűségből egyesek megkérdőjelezik – tette hozzá az államfő.
Az ünnepi ülés zárásaként Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés törvényben örökíti meg az Aranybulla emlékét, jelentőségét és április 24-e lesz Aranybulla napja.
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén, a plicaturán függött. A függőpecsétnél plicát (plicatura) hoztak létre az oklevél alsó szélének visszahajtásával és azon keresztül vezették a pecsét függesztésére szolgáló zsineget. II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.
