Egyre jobban elmérgesedik a háborús helyzet: Putyin megszólalt Kijev rakétatámadásáról, Oroszország és Belarusz közös haderőt állít fel
Oroszország masszív csapást mért az ukrán katonai vezetési pontokra, kommunikációs és energetikai létesítményekre – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén. Putyin szerint ez válasz volt az ukrán terrortámadásokra köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország kemény választ ad, ha ezek folytatódni fognak.
“A kijevi rezsim a tetteivel tulajdonképpen egy szintre helyezte magát a nemzetközi terrorista alakulatokkal, a leggyűlöletesebb csoportokkal. Egyszerűen lehetetlen az ilyen jellegű bűncselekményeket válasz nélkül hagyni” – hangsúlyozta Putyin.
OROSZORSZÁG 75 RAKÉTÁT LŐTT KI
Az ukrán hadsereg szerint Oroszország hétfő reggel 75 rakétát lőtt ki Ukrajnára, melyek közül a légvédelem mintegy negyvenet megsemmisített. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a támadások elsődleges célpontja az ország energiainfrastruktúrája volt.
MEGSÉRTETTÉK MOLDOVA LÉGTERÉT
Mindeközben Moldova közölte, hogy három cirkálórakéta, amelyeket Oroszország lőtt ki Ukrajnára, hétfőn megsértette a moldovai légteret, és magyarázatért bekérette az orosz nagykövetet – írja a Reuters. A külügyminiszer szerint Moldova “a lehető leghatározottabban” elítélte a légterének megsértését, és elítélte “Oroszország folyamatos agresszióját Ukrajna ellen” is.
BELARUSZ ÉS OROSZORSZÁG KÖZÖS HADERŐT ÁLLÍT FEL
Mindeközben az is kiderült, hogy Oroszország és Belarusz közös haderőt állít fel válaszul az ország nyugati határain tapasztalható feszültség elmélyülése miatt. Ezt Alekszandr Lukasenka szögezte le a Reuters szerint. Lukasenka azt állítja, a regionális haderő felállítását két nappal ezelőtt, vagyis a Kercsi-szorost átívelő hídon történt robbanás után kezdték el. Belarusz csapatok egyébként eddig hivatalosan nem vettek részt a hadműveletekben, az oroszok viszont felvonulási terepként használhatták az országot a február 24-én indított offenzívájukhoz – emlékeztet a Mandiner.
Lukasenka mostani bejelentéséből sem világos, hogy ez a közös haderő hol állomásozik majd és átlépi-e a belarusz-ukrán határt. Ha igen, azzal új szakaszába lépne a háború, amiben Belarusz immár közvetlen hadviselő fél lenne.
EGYELŐRE MŰKÖDIK A KIJEVI MAGYAR NAGYKÖVETSÉG
Magyarország a kiújult kijevi rakétacsapások ellenére egyelőre fenntartja ukrajnai nagykövetsége működését, a bajba került, segítségre szoruló emberek a külképviseleten tudnak jelentkezni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Berlinben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború egyre súlyosabb, egyre inkább eszkalálódik, s az elmúlt órák eseményei is jól mutatják, hogy most már mielőbb a béketeremtésre kellene fókuszálni. Leszögezte: a szomszédos országban azonnali tűzszünetre van szükség, béketárgyalásokat kell kezdeni. “Ha a béketörekvések nem veszik át az eszkalációs törekvések helyét, akkor itt nagyon nagy baj is lehet” – tette hozzá. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a kijevi magyar nagykövetség dolgozói arról számoltak be, hogy az épületet nem érte találat.
Forrás: MTI, Portfolio, Mandiner
