Szeged365 Family, parádésak voltatok! Olvasóink, Nóri és Márti konferálták fel a rock ‘n roll élő legendáját
Három megállapítás, a FENYŐ 75 Jubileumi Koncertshow margójára:
- a Szeged365 olvasói a legvagányabb konferansziék,
- Nóri és Márti a szombat este anya-lánya párosa,
- és igen, nálunk Fenyő Miklós az új James Hetfield.
Hogy az 1968-as Ki mit tud? – on a Csavard fel a szőnyeget című házibuli-klasszikussal befutott, az idén 75 éves legendának mi köze van a Metallica énekeséhez, arról majd egy kicsivel később írunk, előtte érkezzen egy gyors élménybeszámoló az estéről, ahol ismét a Szeged365 olvasói voltak a főszereplők, megspékelve egy ízig-vérig jampec Szeged365 aftermovie-val.
LÁMPALÁZ? NEM LÉTEZIK, IMPOSSIBLE IS NOTHING
Március 12-én töltötte be 75. életévét Fenyő Miklós, a Hungária egykori énekese, aki 9 évesen, 1956. novemberében távozott szüleivel az Amerikai Egyesült Államokba, majd onnan hazatérve, egy jó adag rock ‘n roll munícióval a zsebében fenekestül felforgatta az államilag szabályozott, szoros pórázon tartott hazai popipart. A “Pábijubileum” alkalmából a róla könyvet író Erdős Lászlóval, a szegedi származású Dj Dominique-kal és az örökké tinilány Szandival karöltve turnézzák végig Magyarországot, a koncertsorozat részeként tegnap este pedig Szegedre érkeztek.
A sztori ott vett egy alaposan Szeged365-ös fordulatot, hogy a fenti négyes szegedi tagja kitalálta, hogy mi lenne, ha az egyik olvasónk konferálná fel Fenyő Miklóst. Másfél hete játékot hirdettünk, a szerencsés nyertes Zádori Nóra lett, aki az édesanyját, Mártit hozta magával a sportcsarnokba.
A helyszínen kiderült, hogy a családban mindenki Fenyő-rajongó, Nóri és Márti alaposan feldobott hangulatban érkezett a backstage-be, ami pedig még bennünket is meglepett, hogy lámpaláznak nyoma sem volt:
olyan lazán szaladtak fel Dj Dominique barátunkhoz a színpadra, mintha csak leugrottak volna egy liter tejért a sarki ABC-be, a konferálásról és az ezt követő tapsviharról nem is beszélve.
Íme a nagy pillanat (és a teljes show), Magyar Andor kolléga Szeged365 aftermovie-ján:
AZ ESTE, AMIKOR JAMPECCÉ VÁLTOZOTT A SPORTCSARNOK KÖZÖNSÉGE
Szépen megtelt az újszegedi Városi Sportcsarnok, az este 7-es kezdésre nagyjából 2000-2500 ember lehetett kint (bent), öröm volt látni, hogy rengetegen jöttek korhű Jampec-frizurával, vagy éppen pöttyös szoknyában, ahogy pedig Fenyő Miklós színpadra lépett, rögtön beindult a rokizás, ez most tényleg nem a csendes-ülős buli kategória volt.
Szubjektív sorok jönnek.
Két ritmusgitár, egy basszus, dob, négy szaxofon, egy billentyű, négy háttérvokalista, hat táncos és egy profi énekes, egy jól megpakolt színpadon, a sportcsarnok nem éppen szerencsés akusztikájához képest egészen parádés hangzással. Rendben, ilyen egy jubileumi nagykoncert, és? Az “és” rész ott jön, hogy a főszereplő, aki papíron 90, a valóságban kb. 120-130 percig állta a sarat, az idén 75 éves. Ennek dacára tökéletesen mozog és stúdió minőségben énekel. Ha belegondolok abba, hogy 10-ből 9 velem egykorú ismerősöm (41 vagyok) már pár perc kocogásba vagy 30 fekvőtámaszba is bele akar pusztulni, valami egészen hihetetlen teljesítménynek tűnik az Emerton-díjas előadó tegnap esti produkciója.
Rengeteg koncerten megfordultam az elmúlt 10 évben, ezek közül sokat személyesen szerveztem, szerveztünk, de összesen három esetben éreztem olyasmit, mint tegnap este (és ezennel el is jutottunk a bevezetőben említett Hetfield-hasonlatig):
- a 2017-es FEZEN Fesztiválon letolt Alice Cooper show-n (most 74 éves, akkor 69 volt),
- a 2018-as Metallica koncerten, a Papp László Sportarénában (James Hetfield most 59 éves, akkor 55 volt),
- és tegnap este.
Egyik zenész sem “mai darab” már, de döbbenet volt azt látni, hogy ezeknél az előadóművészeknél a kor tényleg csak egy szám, semmi több. Tegnap este 7-ig nem voltam Fenyő-fan, maximum valaki, aki nagyon tiszteli a 75 éves énekes munkásságát. A bulira a szüleimet kísértem el, plusz személyesen és reklámpartnerként is drukkoltam a produkció sikerének, de nem volt bennem az a fajta boogie, mint a fent említett másik két koncert előtt. Aztán elindult az őrület, jött a Várni Rád, a Hotel Menthol, a Napfény a jégen és valahogy elkapott a hangulat, de ahogy körbenéztem, nem csak engem, táncolt a teljes nézőtér.
Fenyő zseniális, de mindez elmondható a warm upoló Dj Dominique-ra és a show közepén színpadra pattanó Szandira, az énekes zenekarára és a táncosaira is, azért pedig külön piros pont járt, hogy a hat utóbbiból az egyik minimum 50 felett volt (és tökéletesen ropta, sőt, talán a legjobban). A szegedi közönség mindenen túltett, annak dacára, hogy az eladott jegyek aránya saccra 80-20 volt az ülő helyek javára, a harmadik-negyedik trackre már talpon volt az egész sportcsarnok, beindult a roki, 20-tól 80 éves korig. A koncert igazi különlegességét az adta, hogy Fenyő Miklóshoz hasonlóan a szegedi közönség érettebbik fele is a 70-es évekből érkezett, huszonéves időutazók csapatának tűnt tegnap este.
Összességében, élmény volt a javából, amire még egy hatalmas lapáttal rátett a két nyertesünk, akik tényleg nagyon vagányul megoldották a dolgot. Olyan volt, mintha Nóri és Márti minden hétvégén azzal foglalkozna, hogy rockabilly-legendákat konferáljanak a nagyszínpadra.
