Brüsszel nem kegyelmez: már az uniós költségvetésből járó forrásokat sem fizetik ki Lengyelországnak
Az Európai Bizottság minden Lengyelországnak járó forrást visszatart, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt – mondta Brüsszelben Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a Rzeczpospolita című lapnak, amit a G7 szúrt ki.
A bejelentés azt jelenti, hogy Lengyelország a helyreállítási alap után a kohéziós alap még jelentősebb összegű támogatásaiból sem részesül egyelőre, vagyis új front nyílik az Európai Unió és Lengyelország között. Sajtóinformációk szerint a varsói kormány abban bízott, hogy ha az ukránok lengyel támogatása nem lenne elég, a Bizottságra Macron fog nyomást gyakorolni lengyelországi francia koncessziók reményében. Most úgy tűnik, nem jöttek be ezek a várakozások.
A BÍRÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA MIATT NEM FOGADTÁK EL SOKÁIG
Az elmúlt hónapokban főleg a helyreállítási alap (RRF) lengyel pénzeinek sorsáról beszéltek sokat, arról a 35,4 milliárd euróról, ami nagyjából kétharmad részben vissza nem térítendő támogatás, egyharmad arányban pedig kedvezményes kölcsön formájában érkezne Lengyelországba. A lengyel helyreállítási tervet a Bizottság jogállamisági kifogások, elsősorban a lengyel bírósági rendszer átalakítása miatt nem fogadta el sokáig. Erre végül júniusban került sor, azután, hogy a Kaczyński kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szavazataival a szejm végül mégiscsak megszüntette a legfelsőbb bíróság politikai kinevezettekkel feltöltött fegyelmi kamaráját. Ezek után Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amelynek a helyreállítási terve még mindig nem kapott zöld lámpát (a magyar kormányzati remények szerint erre november közepéig sor kerülhet, ez lenne nagyjából az utolsó lehetséges időpont, hogy ne fussunk ki a határidőből), de a lengyel terv elfogadása sem jelentette önmagában azt, hogy ők gond nélkül lehívhatják a támogatásokat.
AMÍG NEM TELJESÍTIK A FELTÉTELEKET, ADDIG PÉNZ SEM JÖN
A Bizottság a források folyósítását különböző feltételekhez kötötte, és amíg a lengyelek nem teljesítik maradéktalanul az összeset, a pénz sem jön. A lényegi vita éppen a bíróságok függetlenségével kapcsolatos: Varsó szerint ők már teljesítették a vállalásokat, Brüsszelben azonban ezt vitatják, bár a fegyelmi kamara megszűnt, annak tagjai – akár bírói előélet nélkül – ezután is beülhetnek a legfelsőbb bíróságba, így a jövőben is szerepük lehet a fegyelmi ügyek elbírálásában. Másik kifogás, hogy a vitatott módon eltávolított bírák nem kapták vissza automatikusan a széküket, és a Bizottságnak az a kérése sem teljesült, hogy a lengyel bírók szabadon fordulhassanak az Európai Bírósághoz a jogszabályok uniós megfelelősségével kapcsolatban.
POLITIKAI OKOK A HÁTTÉRBEN
A PiS szerint Brüsszel valójában politikai okokból tartja vissza a Lengyelországnak járó támogatásokat, Jarosław Kaczyński pártelnök emiatt kilátásba helyezte, hogy Lengyelország bepereli a Bizottságot a(z általa egyébként gyakran bírált és túlhatalommal vádolt) Európai Bíróságon. Mindez azonban idáig elvileg csak a helyreállítási alap 35 milliárdjáról szólt, a Bizottság mostani bejelentése szerint azonban bizonytalanná vált a kohéziós alap lengyel támogatásainak lehívhatósága is, ami több mint kétszer akkora összeget, 76,5 milliárd eurót érint. A kohéziós (felzárkóztatási) alap Kelet-Közép-Európában a legnagyobb uniós támogatási forma: az európai átlag 75 százalékánál szegényebb régióknak jár, és abszolút összegben éppen Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje. Magyarország 22,5 milliárd euróval a hatodik legnagyobb kedvezményezett lenne, de a jogállamisági eljárás lezárásáig nálunk ugyancsak bizonytalan a kohéziós alapból jövő támogatások sorsa. Lengyelország esetében, ahol ilyen eljárás nincs folyamatban, erről idáig formálisan nem volt szó.
A KOHÉZIÓS ALAP FORRÁSAIT IS BEFAGYASZTHATJÁK
Vasárnap a Financial Times írt először arról, hogy a bíróságok függetlensége és a gyakorlatban elszabotált brüsszeli feltételek teljesítése miatt a kohéziós alap Lengyelországnak járó forrásait is befagyaszthatják, ami a 2021-27 közötti költségvetési ciklus 76,5 milliárd eurójára vonatkozik. Lengyelország a kohéziós alap hat nemzeti fejezete közül négyről, köztük a legnagyobbról, az infrastruktúra és környezetvédelmiről már befejezte a tárgyalásokat a Bizottsággal. Ezeneknek akár a végrehajtása is megkezdhető, támogatások ugyanakkor addig nem érkeznek rájuk, ha a forrásokat befagyasztják. A gyakorlatban van idő egy esetleges kompromisszumra, hiszen a reális menetrend szerint az első támogatások 2024 tavaszán lehetnének esedékesek; ilyenkor még csak az előkészítő költségeket fedező összegek átultalásáról van szó, ami nem több a teljes támogatások egy százalékánál.
MAGYARORSZÁG KAPCSÁN MÉG ELFOGADOTT HELYREÁLLÍTÁSI PROGRAMRÓL SEM BESZÉLHETÜNK
A Portfolio ugyanakkor megjegyzi, hogy Magyarország kapcsán még elfogadott helyreállítási programról sem beszélhetünk, mert éppen most zajlik az a tárgyalássorozat, hogy a jogállamisági eljárásban vállalt 17 féle korrupcióellenes intézkedésen (amelyek maradéktalan teljesítésével a felzárkóztatási programok egy részének felfüggesztését lehetne megúszni) felül milyen további vállalásokat tegyen a kormány a Bizottság felé, amelyekre hivatkozva aztán a Bizottság év végéig jóváhagyhatná a helyreállítási programot. Ha ez, illetve a tagállamok felől a helyreállítási programunk jóváhagyása nem történik meg év végéig, akkor a Magyarországnak járó 5,9 milliárd eurónyi támogatási keret 80-85%-át végleg elbuknánk, igaz közben még jövő augusztusig lenne elvileg lehetőség arra, hogy a helyreállítási hitelkeretet (9,7 milliárd euró) kérhessük.
