Az amerikai külügyminiszter megismételte Dr. Letoha Tamás szavait: nagyon valószínű, hogy a COVID egy kínai laborból szabadult ki

“Nagyon-nagyon valós annak az esélye, hogy a SARS-CoV-2 egy kínai laborból származik” – nyilatkozta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a Business Today hétvégi adásában. Az állítást meghallva deja vu érzésünk támadt, emlékeink szerint ugyanez a mondat egyszer már elhangzott az őszintesége miatt nem egyszer meghurcolt szegedi kutatóorvos, Dr. Letoha Tamás szájából is. Interjút kértünk tőle, ahol többek között elmondta,

• hogy 2020-ban pont Szegeden vették észre, hogy a világot végigfertőző koronavírusba belekerült egy olyan heparinkötő-szekvencia, amely extrém módon fertőzővé tette, plusz vérrögösödést okozott,
• hogy a hazai koronavírus kutató csoport vezetője erre annyit reagált, hogy “nem annyira érdekes”,
• és azt is, hogy az egyik amerikai biotechnológiai vállalat már a járvány kitörése előtt 2-3 évvel levédetett egy olyan vakcinát, amelyben benne voltak a később feltűnt vírustörzsre leginkább jellemző szekvenciák (pedig papírforma szerint akkoriban ezek még teljesen ismeretlenek voltak a tudomány előtt).

Mint magyarázta, az utóbbi mind tudományosan, mind gazdaságilag izzasztó kérdéseket vet fel, még akkor is, ha jövőbelátó zsenik dolgoznak a szóban forgó óriáscégnél.

A NAP, AMIKOR AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER SZÓ SZERINT MEGISMÉTELTE EGY SZEGEDI KUTATÓ SZAVAIT

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter többek között arról beszélt a Business Today-nek, hogy Joe Biden elhatározta, hogy a Covid-19 mélyére ás, ebben pedig a titkosszolgálataik segítségét kérte. Egyes amerikai ügynökségek úgy vélik, hogy egy wuhani laboratóriumi szivárgás miatt robbant ki a járvány, míg mások úgy, hogy egy állatpiacról indult. Hogy melyik forgatókönyv a valós, Blinken szerint egyik ügynökség sem tudta határozottan megmondani, viszont szerinte nagyon is valós az a lehetőség, hogy egy laborból származik.

FURCSA DOLGOT TALÁLTAK A COVID TÜSKEFEHÉRJÉJÉBEN 

“2020. márciusában kaptuk meg Kínából a COVID tüskefehérjéit, ezeket kutatási céllal küldték el a szegedi Pharmacoidea-hoz” – emlékezett vissza a szegedi Pharmacoidea-t vezető Dr. Letoha Tamás, mint magyarázta, ahogy elkezdték a vizsgálatát, kiderült, hogy van benne egy heparinkötő-szekvencia is.

Ez utóbbi a szegedi kutató szerint két rossz és egy jó dolgot eredményezett:

• a vírus így könnyebben fertőzött plusz nagyobb volt az esélye a vérrögösödésnek,
• azonban a magyar egészségügyben évtizedek óta használt, jól bevált véralvadásgátló-szerekkel blokkolni lehetett.

Letoha doktor a felismerést követően azonnal időpontot kért Palkovics
László akkori innovációs és technológiai minisztertől, aki a hazai
koronavírus kutatócsoport egy budapesti vezetőjéhez irányította, aki azt reagálta a megkeresésre, hogy a felfedezés annyira nem lényeges, mert cégével másfél éven belül úgyis kifejlesztik a magyar Covid-gyógyszert, így neki azzal kell foglalkozni. A szegedi kutatóorvos ezt követően Kásler Miklóshoz ment, akinél már jóval kooperatívabb fogadtatásban részesült. Neki is volt egy koronavírus-munkacsoportja, Dr. Elek Jenő főorvos vezetésével, aki – mint az első egyeztetésnél kiderült – ugyanarra jutott, mint a szegediek, csak épp nem a laboratóriumban, hanem a betegágynál.

Mivel a COVID-eseteknél rendkívül gyakori volt a vérrögösödés, heparint adtak a betegeknek, amelynek köszönhetően csakis az egyébként is nagyon rossz egészségügyi állapotban lévő emberek vesztették életüket.

Mint Dr. Letoha Tamás elmondta, az Elek-féle protokollt használták Szegeden is, ahol a nővéréék (az év végén Legszegedibb Gyógyítók Szeged365 díjat kapott Dr. Letoha Annamária és kollégái) szintén rengeteg életet mentettek meg a heparinnak köszönhetően.

MAJDNEM ZÉRÓ AZ ESÉLYE, HOGY TERMÉSZETES MÓDON LETT ENNYIRE FERTŐZŐ A COVID

A szegedi kutatóorvos vezette Pharmacoidea szakemberei előtt nem voltak ismeretlenek az új  koronavírusra jellemző szekvenciák, már csak azért sem, mert a 2000-es évek közepétól terápiás felhasználás céljából vizsgálják a vírusfehérjéket. Egy nagy szabású nemzetközi kutatásban például HIV szekvenciákkal “felturbózott” koronavírust akartak készíteni, amit AIDS elleni vakcinaként akartak felhasználni.

Mint Dr. Letoha Tamás magyarázta, a fentiek miatt már rutinosan láttak neki a munkának, amikor 2020. márciusában megkapták a COVID tüskefehérjéit, azonban a vírus fehérjébe sűrűsödő heparinkötő-szekvenciák meglétére rögtön felfigyeltek.

“A szakasz megléte rögtön felvetette annak a lehetőségét, hogy egy okos ember alkotta a vírust, aki pontosan tudta, hogy mit és hová kell ahhoz rakni, hogy létrehozzon egy extrém módon fertőző ágenst”

– fejtette ki.

A szegedi kutató szerint 100% bizonyossággal semmi sem jelenthető ki, de

“az hogy mindez természetes módon alakuljon pont így, annak az esélye a zéró felé közelít”

BACK 2 THE FUTURE: A JÁRVÁNY ELŐTT 2-3 ÉVVEL MÁR OLYAN VAKCINÁT SZABADALMAZTATTAK, AMELY A COVIDRA LEGINKÁBB JELLEMZŐ SZEKVENCIÁKAT IS TARTALMAZTA

Dr. Letoha Tamás szerint ha tényleg mesterséges eredetű is a 2020-ban világjárványt okozó vírus, akkor sem vehető biztosra, hogy valaki halálos biofegyvert akart alkotni. “Játszottak vele, beleraktak különféle szekvenciákat és nézték, hogy melyik, mennyire fertőz, majd kiszabadult a szellem a palackból” – vázolt egy lehetséges forgatókönyvet.

Ami viszont elmondása szerint nagyon furcsa, hogy

egy 2017-es, a Moderna által beadott MRNS vakcinaszabadalomban már benne volt egy olyan szekvencia, amely a szóban forgó vírusban csak 2-3 évvel később bukkant fel.

“Nem vagyok konteó-hívő, de annak a valószínűsége, hogy egy vírusra leginkább jellemző szekvencia benne van egy vakcinagyártó olyan szabadalmában, amely a járvány kitörése előtt 2-3 évvel jelent meg, mind tudományosan, mind gazdaságilag izzasztó kérdéseket vet fel. Elhiszem, hogy zsenik dolgoznak a Modernánál, de akkor is” – zárta beszélgetésünket a szegedi Pharmacoidea vezetője.