Dr. Álmos Péter, szegedi pszichiáter szerint a gyógyítás magasabb rendű dolog, mint a politika – megdöbbentek, hogy eltörlik az orvosok kötelező kamarai tagságát
Szegedről indult nyolc éve az a mozgalom, amely a Magyar Orvosi Kamara megújítását és az egészségügyi rendszer átalakítását tűzte ki célul. A reform egyik kezdeményezője volt Álmos Péter, ma a MOK alelnöke, aki a szakmai szervezet ellen az utóbbi hetekben folyó támadások ellenére is úgy véli, sikerült fontos eredményeket elérniük – írja a Telex.
Dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke abban bízik, hogy a mintegy negyvenezres – hivatalosan ötvenezer, de az aktív létszám kisebb volt – tagságának legalább a fele továbbra is a szakmai szervezet tagja marad. Ebben az esetben, úgy véli, elegendő mértékű meggyőző erő lehet mellettük az egészségügyi rendszer átalakításáért továbbra is folyó küzdelemben.
MEGDÖBBENTEK AZ ORVOSOK A KAMARA FELSZÁMOLÁSÁN
Aznap, amikor Szegeden készített a portál interjút Dr. Álmos Péterrel, 12 ezer maradó tagról lehetett olvasni a hírekben, az első öt nap alatt jelentkeztek ennyien, és a létszámuk azóta is folyamatosan nőtt. Olyan gyors ütemben jelentették be az orvosok: fenntartják a tagságukat, hogy még nem volt idő elemezni, milyen arányban vannak a maradók között szegedi, illetve Csongrád-Csanád vármegyeiek. Azok, akiknek a véleményével Álmos Péter találkozott, megdöbbentek a Kamara gyors felszámolásán. Az orvosok nem állnak mindannyian egy azonos politikai oldalon, mégis, a többség, 97 százalék támogatta azt, ahogy a kormánnyal folyó vitában a kamara határozottan kiállt az érdekeik védelme mellett. „Mi úgy gondoljuk, hogy a gyógyítás magasabb rendű dolog, mint a politika, és arra koncentráltunk, hogy a politika nehogy beférkőzzön a Kamarába” – mondta a lapnak Dr. Álmos Péter.
AZ VÁLLALJA A FELELŐSSÉGET, AKI OTT VAN A BETEG ÁGYA MELLETT
Számukra amiatt is fontos a teljes függetlenség, mert az orvosi döntésekért – amin betegek élete múlhat – annak kell vállalnia a felelősséget, aki ott van a beteg ágya mellett, de ha mások döntenek a szakember helyett, vagy a fejük felett, azért nem lehet az orvost felelőssé tenni. „Ezt valahogy nem tudja megérteni a belügyi vezetés, hogy mi nem úgy működünk, mint a rendőrség.” Az, hogy ezután az orvosokat vezényelni lehet, vagy az alapbérük csökkenthető munkáltatói megítélés alapján, továbbá az, hogy az etikai vizsgálatok a Kamarától a Belügyminisztérium jogkörébe kerülnek, egyre inkább kiszolgáltatottá teszi az orvosokat, ami azt jelenti, hogy még nagyobb lesz a távozási hajlandóság. A portál szerint ezzel tovább romlik a hazai egészségügy helyzete, mert az Orvosi Kamara elleni politikai hadjárat még több szakembert ösztönöz arra, hogy búcsút intsen annak a rendszernek, amely fenyegetéssel, elnyomással és elhallgattatással próbálja őt rendszabályozni, miközben a szakemberek és a pénz hiánya továbbra is akadályozza a betegek megfelelő ellátását. Az állami egészségügyi rendszerbe sokkal több pénzt kellene beletenni, de úgy látszik, erre a kormány továbbra sem hajlandó.
1001 ORVOS HÁLAPÉNZ NÉLKÜL
A Telex arra is emlékeztet, hogy Álmos Péter – aki Szegeden az állami ellátásban dolgozó pszichiáter – és a barátai 2015-ben indították az „1001 orvos hálapénz nélkül” nevű Facebook-csoportot. A fiatal orvosok nyugat-európai mintájú, a betegeket valóban szolgáló, működőképes és átlátható egészségügyi rendszert akartak megvalósítani amelyből nem menekülnek el sem a betegek, sem a szakemberek. A hálapénzes korrupció felszámolása mellett az addig elhallgatott kórházi fertőzések ügyeinek nyilvánosságra hozását is kezdeményezték. A Szegedről indult, de hamarosan országossá vált egészségügyi reform-mozgalomhoz több ezren csatlakoztak, köztük nyílt vita folyt arról, mit és hogyan kellene változtatni.
Ebből a közösségből alakult ki az Újratervezés nevű csoport, amelynek célja a Magyar Orvosi Kamara megújítása volt. Sikerült elérniük, hogy a Kamarában megerősödött a reform-szárny, és 2019-ben a választáson az átalakítások mellett állók nyerték el a tagság bizalmát: a 32 kamarai tisztségből 27 lett a reformereké. Tavaly pedig egy újabb demokratikus szavazáson kérték ki a tagság véleményét, akkor 71 százalékos támogatást kaptak. A nyolc éve indult szegedi orvos-mozgalom legfontosabb céljától, a demokratikus alapokon működő és a betegek számára is átlátható egészségügytől azonban még igen messze vagyunk – véli Álmos Péter.
