Szegedi Arcok

Bekapcsolódik az űrkutatásba a Szegedi Tudományegyetem – Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe a kísérletet

A Szegedi Tudományegyetemen korábban is voltak űrkutatáshoz kapcsolódó projektek – például mikrogravitációban végzett kísérletek, illetve űr-orvoslással is foglalkozott az orvosi kar – most pedig az informatika területén, egy műholdon az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói – tudtuk meg az egyetemtől.

ELON MUSK RAKÉTÁJA VISZI AZ ŰRBE

Mint kiemelték, a BME projektjéhez kapcsolódva, annak jelentős anyagi támogatásával, a Szegedi Tudományegyetem különleges kutatási területtel színesíti innovációs palettáját: egy űrkutatási projekthez kapcsolódnak az SZTE TTIK informatikusainak fejlesztései. A Szegedi Tudományegyetemen készült önálló kísérletek is a világűrbe kerülnek azzal a kisműholddal, amelyet az amerikai üzletember, Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató” hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. Az említett hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és útjára indult az MRC-­100, a legújabb műegyetemi zsebműhold. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is részt vett.

“2021 novemberében kapcsolódott be az SZTE az MRC-100-as projektbe. Először a BME kollégái megismertették az általuk eddig elért eredményeket, valamint az aktuális projekt célját,  majd tisztáztuk, hogy milyen módon kapcsolódhatnak a meghívott felsőoktatási intézmények. Ezt követően egy saját kísérlet létrehozása volt a célja az SZTE-n kialakított csapatnak” – mondta el Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa.

NEM SOKSZOR KAPNAK ILYEN LEHETŐSÉGET

“Ekkor én még nem szerepeltem a résztvevők listáján. Később azonban lehetőségem lett bekapcsolódni, ugyanis hetekkel azelőtt, hogy végleges formájában összeépítették az MRC-100 műholdat, adódott egy újabb, rendkívül szűk határidős lehetőség további mérések feljuttatására. Nem sokszor áll ilyen lehetőség az ember előtt, elfogadtuk a kihívást” – tette hozzá Kiss Ádám, az SZTE SZAOK PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője.

“Egy eléggé sokoldalú „dobozról” beszélünk. Egyrészről számos, a BME által kidolgozott kísérlet kapott rajta helyet, másrészről ez az első olyan magyar műhold, melynek fedélzetére számos egyetem fejleszthetett kísérletet. Az MRC-100, a magyar egyetemek kísérleteit emeli az űrbe. Oldalak kellenének a rövid bemutatáshoz is, de pár kulcsszót a teljesség nélkül kiemelhetünk: hőmérséklet-mérés, időzítés-mérés, rezonáns radar reflektor, flash-memória megbízhatóság mérése” – mondta el Kiss Ádám.

A HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS MEGBÍZHATÓSÁGÁT VIZSGÁLJÁK ŰRBÉLI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

A Mérnöki Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar együttműködése során először egy olyan modul készült el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja az űrbéli körülmények között. A Mechatronikai és Automatizálási Intézet részéről Mészáros Attila és Bálint Ádám vett részt a fejlesztésekben, feladatuk elsődlegesen a műholdmodul hardverének a tervezése volt, valamint, a chiphiány idején ők voltak azok, akik be tudták szerezni a kritikus alkatrészeket. Az Informatikai Intézet részéről Tönköly Andor, Mingesz Róbert, Mellár János, Makan Gergely és Halmai Dániel vettek részt a fejlesztésben, a beágyazott szoftver megírása valamint a modul tesztelése volt az elsődleges feladatuk.

JÚNIUSBAN MEGY A KÍSÉRLET AZ ŰRBE

Alapvetően az SZTE feladatként mindkét esetben egy 3×3 cm-es áramkör elkészítését kapta. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök. “Ez a kis modul beszélget a műhold központi számítógépével, ami az űrbe feljuttatott méréseink eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével” – emelte ki saját feladatát a projektben Kiss Ádám. “Az első modul áramkörének tervezése, építése és átadása már tavaly megtörtént. A második modul építése kapcsán rendkívül fontos megemlíteni az ipari támogatókat, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen rövid idő alatt a beszerzés és a gyártatás: RET Elektronika, Eurocircuits, FDH Kft., CSIHA Zrt. A BME a modulokat beépítette a műholdba, a műholdat átadta az azt kezelő cégnek. Várhatóan júniusban fogja a SpaceX elindítani azt a rakétáját, ami a mi kísérleteinket fogja az űrbe juttatni” – vázolta fel a közeljövő legfontosabb terveit Kiss Ádám.

A mérések adatai a műholdon megszületnek, majd a műhold rádióhullámok segítségével azokat a Földre sugározza. Az MRC-100 műhold esetén ezeket az adatokat különböző földi állomások fogadják, majd egy közös helyre juttatják azokat, ez a BME egyik internetes szervere lesz. Annak érdekében, hogy minél több adat jusson el az SZTE-re, illetve a műhold küldetését is segítsék a többi kísérlet adatainak fogadásával, egy szegedi vevőállomás terve fogalmazódott meg. A projekt az SZTE IKIKK berkeiben és a Csiha Zrt. anyagi támogatásával elindult. A tervek alapján az állomás nemcsak műholdak vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz, ami számos űrrajongó szakdolgozó előtt nyit lehetőséget egy műholdnál jóval olcsóbb űrkutatási formára.

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb